Magyar pénzügyi és tőzsdei almanach 2006-2007. II. (töredék) [antikvár]

ELŐSZÓBIZTOSÍTÁSI PIAC 2006-2007BIZTOSÍTÁSI PIAC 2006-2007Gazdasági folyamatokA magyar gazdaságban 2006 közepén jelentős gazdaságpolitikai fordulat kezdődött: erőteljes (az államháztartási bevételek növelésére hivatott) költségvetési kiigazítás indult el, és a szolgáltatási szférákat érintő kiadások csökkentését célzó változásokról születtek döntések. A módosulások az év őszétől egyre jelentősebben befolyásolták a gazdasági folyamatokat: a bérek és a jövedelmek korábbi gyors növekedése lefékeződött, az infláció jelentősen nőtt, ezért a reálbérek és -jövedelmek emelkedését csökkenés váltotta fel, az államháztartási hiány növekedése lassúbbá vált, s ezek (valamint a külgazdasági egyensúly javulása) nyomán a gazdaság elkerülte a fenyegető gazdasági krízist. Ugyanakkor a fordulat komoly társadalmi-gazdasági és politikai feszültségeket is keltett.A gazdasági növekedés üteme az élénkülő európai konjunktúra ellenére lassult. A GDP negyedévről negyedévre mérséklődő dinamikával - az I. negyedévben 4,9%-kal, a II. és a ül. negyedévben 3,8%-kal, a IV. negyedévben 3,2%-kal - bővült, s az utolsó negyedévi ütem már nem volt magasabb az EU átlagánál. A növekedés az év egészében a 2005. évi 4,2% után 2006-ban 3,9% (a naptári hatás kiszűrésével 4%). Folyóáron számolva az éves GDP 22 905 milliárd forintra becsülhető.Az ipari termelés az exportlehetőségek nyomán 10% feletti dinamikával - évek óta nem látott ütemben - bővült. Az építőipar teljesítménye csökkent. A szolgáltatások teljes körét nézve a teljesítmény a gazdaság egészénél visszafogottabban emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Az üzleti szolgáltatásokban (így például a pénzügyi szektorokban) fennmaradt a korábbi magas dinamika.A foglalkoztatás 0,7%-kal emelkedett. A foglalkoztatott létszám a költségvetésből finanszírozott területeken csökkent, a versenyszférában nőtt. Ez utóbbi oka a munkahelyek számának valós növekedése és a feketefoglalkoztatás lassan meginduló csökkenése, kifehéredése" A munkanélküliségi ráta 0,3%-kal 7,5%-ra emelkedett.Az infláció U" alakú görbe mentén változott: a kezdeti mérséklődés és a február-márciusi mélypont után szeptembertől jelentősen gyorsulni kezdett, főleg a kormányzati intézkedések (az áfa-kulcs emelése, a háztartási energiahordozók árának növelése) következtében. A folyamatot erősítette az élelmiszer-piaci árak emelkedése is, lassította viszont az üzemanyagok árának az év második felében bekövetkezett csökkenése. Az év egészében az átlagos infláció 3,9%-os lett.A reálbérek az év első felében 5,4%-kal nőttek, a kiigazító intézkedések (a növekvő közterhek) és az infláció nyomán azonban az utolsó negyedévben már csökkentek (az augusztushoz viszonyított mérséklődés 4%). A bruttó keresetek az év egészében 8,1%-kal, a reálkeresetek 3,5%-kal nőttek. A nyugdíjak reálértéke a bérekéhez hasonlóan alakult.A gazdaság belső pénzügyi egyensúlya 2006 egészét tekintve tovább romlott. Az államháztartás ESA-hiánya (a kügazítással elért, a GDP nagyjából 1,5%-át kitevő javulás ellenére) meghaladta az előző évi 7,8, illetve a tervezett (még más módszertan alapján számított) 4,7%-ot, s a GDP 9,2%-a körül alakult.