Magyar vállalkozói inkubátorok kézikönyve [antikvár]

A vállalkozói inkubátorház a kezdő (kis)vállalkozások lábra állításának és szárnyra bocsátásának Angliából és az Egyesült Államokból származó, de ma már széles körben - és hazánkban is egyre inkább - ismert és gyakorolt módszere. Két fő alkalmazási területe van a gazdaság fejlesztése terén: a, segíti a kisvállalkozások fejlődését egy recesszióval küzdő gazdaságban, b, bizonyos iparágak, területek vagy vállalkozók támogatása Ez utóbbi megfogalmazása azért fontos, mert a fejlett országokban elterjedt a különböző, hátrányos helyzetű vállalkozások hangsúlyozott segítése (pl. nőké, színesbőrűeké, bevándorlóké stb.) Az első csoportba tartozó inkubátorházakban nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan vállalkozások, amelyek remélhetőleg növekedésorientáltak, nagy számú munkahelyet teremtenek és amelyek valamilyen újításon alapszanak. A második csoporthoz tartozókat valamilyen újítás, üzlet, találmány piacra jutásán fáradozó vállalkozások töltik meg, vagyis az úgynevezett innovatív vállalkozások. Ezt, a már Magyarországon is ismert vállalkozásfejlesztési eszközt kívánjuk bemutatni a gyakorlati és az elméleti tapasztalatok összegzésével. Az inkubátorház elképzelés magja annak a mindenki által ismert potenciális üzleti lehetőségnek a tudatos gazdasági-üzleti vizsgálata, hogy a kisvállalkozások közül melyek azok, amelyek szerepüket tekintve jelentős, létszámukat tekintve néhány fős vállalkozásból országos, esetleg multinacionális céggé nőhetik ki magukat. E kisvállalkozások munkahelyet teremtenek, adót fizetnek, fellendülésük egyben az adott gazdaság élénkülését előmozdítja. A fejlett országokban az inkubátorházak létrejöttének első nagy hulláma szerkezetváltó, gazdaságfejlesztő eszközként jelent meg. Ezeket városi (regionális) önkormányzatok, non-profit szervezetek szervezték más állami és privát szervezetekkel közösen, hogy elejét vegyék a városi, kisvárosi régiók hanyatlásának olyan helyeken, ahol magas volt a munkanélküliség. Induláskor általában valamilyen használt helyiséget, ingatlant kaptak és némi állami segítséggel helyrehozták azokat. A második hullám idején a gazdaság felfedezte az innováció és a kisvállalkozások kapcsolatát. Az ilyen típusú kapcsolatra építő inkubátorházak egyetemek mellett kaptak helyet, kapcsolódva azok belső vállalkozásaihoz. A sikeren felbuzdulva ma már számtalan egyetem, főiskola hozta létre inkubátorházát, amely sokszor kötődik az igénybe vehető ingyenes kutatói, kutatási kapacitáshoz.