Magyarország kincstartói 1340-1540 [antikvár]

bevezetés c3 7BevezetésA pénzügyek jelentős szerepet játszanak minden gazdálkodó egység életében, legyen az akár egy család vagy egy egész ország. A gazdasági ügyek átszövik az élet minden területét - a mindennapi életvitelhez szükséges anyagi javak előteremtésétől a reprezentáción keresztül az újabb igényként felmerült dolgok megszerzéséig. A gazdasági és pénzügyeket - mint ahogyan minden mást - többféle módon is lehet intézni, a két alapforma: az egyszemélyi és a kollektív irányítás. Történelmünk során az ország gazdasági és pénzügyeinek vitelére megtaláljuk mindkettőt, az egyikről a másikra való áttérés okai minden esetben összetettek, igazgatási, gazdasági és politikai tényező egyaránt szerepel közöttük. Árpád-házi királyaink gazdasági és pénzügyeit a tárnokmester irányította. Tevékenységi körét és a méltóság változását, fejlődését Ember Győző így írja le: A tárnokmester az Árpádok korában a tárnokok vezetője volt, akik az uralkodó magánfoldesúri és felségjogon élvezett jövedelmét kezelték. Amikor a nádort az országos igazságszolgáltatás meggátolta abban, hogy az udvar gazdasági ügyeit is intézze, örökébe ezen a téren a tárnokmester lépett, aki az utolsó Árpádok alatt a pénzügyek legfelsőbb irányítója lett. Jelentősége az Anjouk alatt egyre fokozódott. Amikor Károly Róbert az államháztartást új alapokra helyezte, ebben a munkájában jobbkeze Nekcsei Demeter tárnokmester volt, aki alatt a támokmesteri tisztség fontosságában még a nádori méltóságot is felülmúlta. A tárnokmester kezében futott össze a pénzügyigazgatás minden szála, az államháztartást nemcsak irányította és ellenőrizte, hanem a pénzügyi alkalmazottak fölött bírói hatóságot is gyakorolt. ítélőszéke alá tartoztak a zsidók.