Magyarország külgazdasága 2001 [antikvár]

A világgazdaság és a világkereskedelem növekedésének 200l-re jelzett lassulása bekövetkezett, sőt erőteljesebbnek és tartósabbnak bizonyult a borúlátó várakozásoknál is. A konjunktúra lanyhulása az Egyesült Államokban, az Európai Unió tagországaiban és a hosszabb ideje problémákkal küzdő Japánban is megmutatkozott. A szeptemberi terrortámadás és az utána következő általános bizonytalanság súlyosbította a helyzetet, válságba sodort több fontos ágazatot, és recessziós jelenségeket idézett elő valamennyi meghatározó jelentőségű gazdasági központban, amelynek leküzdését a szakértők legkorábban 2002 második felére valószínűsítik. A kilábalás előmozdítására az érintett kormányok és jegybankok összehangolt intézkedéseket hoztak, az élénkítés érdekében számottevő kamatcsökkentéseket hajtottak végre, pénzügyi támogatást nyújtottak a válság által leginkább sújtott szektoroknak. A kedvezőtlen folyamatok természetesen a magyar gazdaság fejlődését is befolyásolták: az ipari termelés növekedési üteme az év folyamán csökkent, a beruházási teljesítmény visszaesett, és mérséklődött a külkereskedelmi forgalom bővülésének magas üteme. Összességében azonban a gazdaság az exportvezérelt növekedési pályán maradt: az euróban számított kivitel a bruttó nemzeti terméknél jóval gyorsabb ütemben (11,3 százalékkal) nőtt. Javult az egyenleg is, mivel a behozatal bővülése 3,5 százalékponttal elmaradt az exportétól. Az elmúlt év fontos eseménye volt, hogy gazdaságpolitikai céljaink figyelembevételével, kereskedelempolitikai törekvéseink és lehetőségeink, az e téren elért eredményeink alapján kidolgoztuk az ország külgazdasági stratégiáját az Európai Uniós csatlakozásig terjedő időszakra. A dokumentum rögzíti a külgazdasági tevékenység céljait és eszközrendszerét, összefoglalja a gazdaságdiplomáciában, a kereskedelemfejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások ösztönzésében meghatározható tennivalókat, kijelöli a feladatokat, amelyek megoldásával megteremthetőek a zökkenőmentes csatlakozás feltételei az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához, az egységes belső piachoz. A külügyminiszter előterjesztését a kormány jóváhagyta és határozatot hozott az egyes részfeladatok végrehajtásáról. Ennek megfelelően folyik a szakmai munka, például az agrárkivitelben tapasztalható negatív tendenciák okainak feltárására és kiküszöbölésükre, a szolgáltatási szféra egyes szektoraiban a kivitel növelési lehetőségeinek felmérésére és javítására.