Makroökonómia [antikvár]

A makroökonómiai szemlélet - a mikroökonómiával szemben - nem az egyes piacoki-a, hanem a gazdaság egészére koncentrál, és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a gazdasági összteljesítménye, a munkanélküliség, az infláció, valamint a külső egyensúly alakulása. A makroökonómia alapítójának John Maynard Keynes angol közgazdász (mellékesen politikus, állami tisztviselő, egyetemi tanár és tőzsdespekuláns) tekinthető, aki elsőként javasolta a mikro- és makroökonómia kettéválasztását. Keynes fő műve 1936-ban jelent meg "A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete" címmel. Ebben az 1929-33-as nagy világgazdasági válságra keresett elméleti magyarázatot. A korabeli közgazdasági elmélet ugyanis képtelen volt megmagyarázni a termelés nagyfokú visszaesésével és a munkanélküliség soha nem látott emelkedésével járó tartós gazdasági válság jelenségét. Keynes nemcsak magyarázatot talált a válságra, hanem a további válságok elkerülését célzó stabilizációs politikára is javaslatot tett, amely később sok állam gazdaságpolitikájának alapja lett. A makroökonómiai gondolkodás egyik fő vonulata a mai napig Keynes gondolatain nyugszik. Könyvünk szintén a keynesi elméletet alapul véve vezet be a makroökonómia alapjaiba.