Makroökonómia távoktatással [antikvár]

Részlet a könyvből: 1.1. Mikroökonómia és makroökonómia A mikroökonómia a gazdasági jelenségeket és folyamatokat az egyes gazdasági alanyok nézőpontjából vizsgálja. Az egyes gazdasági szereplő számára (legyen ez vállalkozó vagy vállalat, fogyasztó vagy kistermelő) az összes többi gazdálkodónak a ténykedése, valamint ezek tevékenységének következményei mint adott külső körülmények jelennek meg, amelyekhez alkalmazkodva kell neki működnie. Az egyes gazdálkodók működésük során a mikroökonómiai elemzés alapján állapítják meg, hogy a megismert külső feltételek esetén milyen lépések a legkedvezőbbek számukra és ennek megfelelően döntenek. Néhány jellegzetes kérdés, amelyet a mikroökonómia segítségével döntenek el: — Mekkora munkaráfordítással termeljen valamely, meghatározott termelési kapacitással rendelkező vállalat, hogy az outputját minimális költségekkel állítsa elő? — Egy háztartás jövedelmének mekkora hányadát költse el fogyasztási célokra, mennyit takarítson meg és milyen formában tartsa a megtakarításait? — Milyen stratégiát válasszon egy vállalat, ha termékeivel bizonyos piacokra szeretne betörni? A gazdasági élet eseményei megmutatták azt is, hogy egy-egy nemzetgazdaságban tömörült szereplők gazdasági cselekvéseinek összessége és ezek összhatása nem egyszerű összegeződését jelentik az egyedi gazdasági történéseknek. A nemzetgazdaságot hiba volna egyszerűen ugyanúgy kezelni, mint egy egyes gazdálkodót, mint ami csak nagyságában különbözik egy-egy vállalattól vagy háztartástól. Az egyedi gazdasági folyamatok makrogazdasági folyamatokba történő összegeződése során olyan kölcsönhatások is fellépnek, amelyek nem vagy nem teljesen következnek a mikroökonómiai összefüggésekből. A makrogazdasági optimumot csak nagyon kivételes esetben eredményezik automatikusan a mikrogazdasági optimumra alapozó döntések és cselekvések. Néhány tipikus kérdés, amelyre megfelelő választ találni csak a mikroökonómiai elgondolásoktól eltérő, vagy azt kiegészítő makroökonómiai elemzéssel lehet: — Mitől függ a fogyasztási cikkek iránti összkereslet? — Hogyan lehet a teljes foglalkoztatottságot biztosítani, illetve lehetséges-e egyáltalán a munkanélküliséget megszüntetni? — Mi határozza meg a gazdaságban a forgalomban lévő pénzmennyiséget és mi történik, ha a pénzmennyiség ingadozik? — Miért változik az általános árszínvonal, miért van infláció? A makroökonómiai folyamatoknak és kategóriáknak a legtöbb esetben megtalálható a mikroökonómiai megfelelője, bár ezek esetében is rendszerint jelentkeznek új jellemzők. Egy vállalat kibocsátásának és a nemzetgazdaság kibocsátásának minden azonos vonás mellett, számos eltérő jegye és problémája van.