Marketingföldrajz [antikvár]

A könyv alapvető célja megismertetni az olvasóval a marketingföldrajz elméleti és módszertani alapjait, az új „határtudomány" kialakulásának folyamatát és "perspektíváit. A marketingföldrajz mint interdiszciplináris tudomány már nevével is jelzi, hogy két nagy tudományterület mezsgyéjén, a marketing tágabb értelemben a közgazdaságtudomány és a földrajz területein fejlődött A marketingföldrajz magában foglalja a városmarketing, a településmarketing, továbbá a régiómarketing szakterületeket. Kialakulását és fejlődését alkalmazott tudomány jellege nagyban elősegítette. Igen szoros a kapcsolata a regionális tudománnyal, mely a gazdaság térbeli folyamatait, a térszerkezet-formáló hatásokat is vizsgálja. A marketingföldrajz tárgyában túllép a kereskedelem földrajzán, melyet mint tudományágat integrálja magába. William Applebaum 1954-ben a marketingföldrajzot a gazdaságföldrajz egyik leginkább fejlődésre képes területének nevezte. Az utóbbi évtizedekben a tudományterület önállósult saját fejlődési pályát járt be. A marketingföldrajz feladata Applebaum megfogalmazása szerint a piac lehatárolása és felmérése, és azon elosztási csatornák vizsgálata, amelyeken keresztül a javak a termelőtől a fogyasztóhoz áramlanak. A könyv keretei között vizsgáljuk a kis- és nagykereskedelem összefüggéseit, térbeli kapcsolat rendszerét. A kereskedelem térszerkezete, hálózati struktúrája folyamatosan változik, melynek okai jórészt a gazdaság és társadalom állandó mozgásában keresendőek. Különösen nagy változások mentek végbe ezen a téren Magyarországon és az egész kelet-európai régióban a 90-es évektől kezdődően, a szabadpiaci viszonyok kialakulása, a külföldi tőkebeáramlás hatása következtében. A marketingföldrajz olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. a gazdasági- társadalmi-demográfiai tényezők hatása a kereskedelmi hálózat térbeli kialakulására, milyen korrelációs kapcsolat van a kereskedelmi szféra privatizációs folyamata és a térbeli differenciálódás között. A diszciplína a térbeli kapcsolatok feltárásához elsősorban a matematikai-statisztika módszereit alkalmazza, mely eszközrendszerhez szorosan kapcsolódik a Földrajzi Információs Rendszer (GIS).