Bővebb ismertető
II. RÉSZ. A MŰSZAKI PIACKUTATÁS
A piackutatás fejlődését a második világháború után nemcsak az alkalmazott eljárások tökéletesedése, az uj technikai /pl:elektronikai/, a mélylélektani /pl.motivumkutatás/ és az ökonometriai /pl.:korszerü matematikai-statisztikai vizsgálatok/, módszerek meghonosítása, hanem a tartalmának, feladatkörének kiszélesedése is jellemzi. Ez utóbbi egyaránt tapasztalható a piackutatás elméletében /szakirodalmában, szak- és egyetemi tankönyveiben/, másrészt a termelővállalatok mindennapos gyakorlatában.
A harmincas évek piackutatása főként az értékesítési piac átvilágításával, a vásárlók szokásainak, beállítottságának,magatartásának elemzésével, a piaci tendenciák feltárásával foglalkozott. Az ötvenes évek konjunktúrája rendszeressé tette az uj termékek piackutatását és a reklámhatékonysági vizsgálatokat, a bonyolultabb prognózisok készítését. A hatvanas években kezd általánossá válni az ipari javak piackutatása, másrészt a gyártásfejlesztést és gyártmányfejlesztést megalapozó piaci vizsgálatok /l-l.ábra/. A műszaki piackutatás módszereinek fejlődése azonban elmaradt a gyakorlati igényektől. A szakirodalom alig foglalkozik a piackutatásnak ezzel a sajátos területével s a hazai vállalatok gyakorlatában is fehér hollónak számit az ilyen irányú tevékenység.
A műszaki piackutatás lényegében három fő vizsgálati kört foglal magába: a gyártmány, a gyártás és a termelési kapacitáskutatásokat. A műszaki piackutatás tehát a műszaki fejlesztés és a termelés problémaköreivel foglalkozó, megalapozott módszertan alapján végrehajtott specifikus vizsgálatok folyamata.
Gyártmány fejlesztési piac vizsgálatai
A gyártmányfejlesztés legfontosabb és legjellemzőbb piackutatási igényei a következőkben foglalhatók össze: A konstruktőrök mindenekelőtt részletesen tájékozódni kivánnak a felhaszná-