Mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzése [antikvár]

11, A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA 111. A mezőgazdasági SZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSE A mezőgazdasági szövetkezetek megalakulásával falun is kialakult a szocialista tulajdon egyik formája, amely az állami tulajdonnal együtt biztosítja a mezőgazdasági termelés folyamatos növelését és így hozzájárul az egész népgazdaság fejlődéséhez, a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. A szövetkezetek megalakulásuk óta jelentős fejlődést értek el. Konink tudományos-technikai forradalmának hatására a nehéz fizikai munka háttérbe szorult, mind modernebb termelési eszkőzök kerültek a szövetkezetek birtokában, és ezek hatására megvalósult az iparszerű termelés. Nem utolsósorban ennek is köszönhető a szövetkezetek számának jelentős csökkenése. A gazdasági mechanizmus reformja a szövetkezetek önállóságát megerősítette, az önálló vállalatszerű gazdálkodás elemei előtérbe kerültek és megerősödtek. A szövetkezeti tagság tudata Is jelentős fejlődést ért el, háttérbe szorult a középparaszti gondolkodás-mód, előtérbe került a közös tulajdonosi szemlélet. 112. A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA Az MSZMP XI. Kongresszusa a népgazdaság előtt álló feladatok meghatározásánál a szocialista tulajdonviszonyokban meglévő lehetőségekből Indult ki és leszögezte, hogy előrehaladásuk üteme, eredményessége attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a jövőben kihasználni ezeket a lehetőségeket. Legfontosabb feladatnak a belső tartalékok jobb kihasználását, az ésszerű takarékosság megvalósítását jelölte meg. Az előbbi célok megvalósításának egyik eszköze az ellenőrzés, amelynek fontosságát a kongresszus is aláhúzta és ezen a területen annak hatékonyságának növelését feladatként tűzte ki. Az eddigiekben elmondottak már érzékeltetik a belső ellenőrzés célját. A részletesebb kifejtés előtt azonban megjegyzendő, hogy szövetkezetek esetében külön kell beszélni a tulajdonosi ellenőrzésről és külön a gazdaságvezetési célokat szolgáló ellenőrzésről.