Bővebb ismertető
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
Alapművet tart kezében az olvasó. A világon rengeteg Corporate Fináncé, Principles of Corporate Fináncé és hasonló című könyv van forgalomban - kettó' azonban különösen népszerű: a Brigham-Gapensky szerzőpáros könyvét a diákok kedvencének tartják, míg az olvasó kezében levő Brealey-Myers-könyv a „professzorok kedvence" rangot vívta ki magának.
Végül a kiadók - a McGraw-Hill és a Panem a Bankárképző támogatásával az utóbbi könyv kiadása mellett döntöttek, s ez került először magyar nyelven az olvasók kezébe a modern vállalati pénzügyek gazdag külföldi irodalmából. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem beindította MBA (Master of Business Administration) programját a London Business School (LBS) támogatásával, amelyen a pénzügyi blokk tananyagát éppen ez a könyv adja. Ez nem véletlen, hiszen a könyv egyik szerzője, Richárd Brealey az LBS tanára, s ezt a könyvet használják az LBS MBA programján is. A szándékok összhangját tükrözi az is, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemen kialakult Modern vállalati pénzügyek című tárgy tankönyvéül is ez a könyv szolgál. A Bankárképző Vállalatfinanszírozás tanfolyamaihoz - amelyek a vállalatoknak, vállalkozásoknak nyújtandó hitelek bírálatával foglalkozó banktisztviselőknek, banki középvezetőknek kívánnak segítséget nyújtani napi munkájukhoz - elméleti háttérirodalmául ezt a könyvet választotta, amely összhangban van az egyetemi képzés és továbbképzés anyagával is. A kiadók szem előtt tartották, hogy minél hamarabb kialakuljon a különböző oktatási formákban - no és különböző életkorban - elsajátított pénzügyi ismeretek egységes szóhasználata. Ez a közös nyelv és hivatkozási alap hiányzik szakmai életünkből, hiszen az idetartozó ismereteket csak elszórtan, esetlegesen tanították a hazai felsőoktatási intézmények - ha tanították egyáltalán.
Nagyon fontos, hogy a fogalmak pontosan és egységesen kerüljenek át a magyar nyelvbe, és az is fontos, hogy lehetőség szerint találjuk meg a szakkifejezések magyar megfelelőjét. Ez korántsem egyszerű feladat, sok fejtörést okozott a fordítóknak, lektornak, szerkesztőnek egyaránt. Néhány fordítás kezdetben talán furcsának tűnik majd - de valljuk, hogy például az angol treasurer csak az asszociációkban különbözik a magyar kincstárnok szótól, még ha a hazai bankokban egyelőre csak az angol kifejezést használják is.
A szerkesztés során némi módosítást tartottunk célszerűnek az eredeti kiadáshoz képest. Nem vettük át teljesen a könyv fejezeteinek eredeti sorrendjét. Az első kötetbe a beruházási és finanszírozási döntések és kölcsönhatásaik elméletének és gyakorlatának alapelvei kerültek. A második kötetben kerül sor az elméleti háttér további fi-