Munkaerőpiaci tükör 2002 [antikvár]

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával három éve indítottuk el a Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Az idei kötet összeállításakor igyekeztük hasznosítani az első két év során összegyűjtött tapasztalatokat. Számos visszajelzést kaptunk a munkaerőpiaci szolgálat szervezeteiben, a közigazgatásban, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, oktatási intézményekben és kutatóintézetekben, valamint a sajtóban dolgozó kollégáktól arról, hogy jól tudták hasznosítani az általunk közreadott információkat. A tapasztalatok alapján, úgy tűnik, nem kell változtatnunk a könyv alapvető célkitűzésein és szerkezetén. Az idén is olyan kiadvány összeállítására törekedtünk, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben mutatja be a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok jellemzőit, belső összefüggéseit. A kiadvány öt részből áll. 1. Áttekintő tanulmány a magyarországi munkaerőpiac állapotáról 2001-ben A tanulmány bevezetője megállapítja, hogy 2001-ben két ellentétes irányú folyamat zajlott a magyarországi munkaerőpiacon. Miközben a piac a kilencvenes évek közepe óta a legnagyobb elbocsátási hullámot szenvedte el, a gazdaság bizonyos területein élénk volt a munkaerő-kereslet, új beruházások indultak, bővültek a régebbi tevékenységek. Az első fejezet röviden vázolja a munkaerőpiacot 2001-ben meghatározó legfontosabb gazdasági és nem gazdasági körülményeket. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországot csak mérsékelten érintette a legmodernebb ágazatok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások növekedésének világszerte érzékelhető megtorpanása. Ugyanakkor a minimálbér 2001 januári jelentős emelése nyomán a munkaerőköltségek emelkedése a kereslet visszaesésében é elsősorban az alacsony átlagbérű ágazatokban kimutatható létszámcsökkenésekhez vezetett.