Munkaerőpiaci tükör 2008 [antikvár]

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozat kiadását. Eredeti célunk azóta sem változott. Arra törekszünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a munkapiaci kutatások friss eredményeiről. Az idén is olyan kiadvány összeállítására törekedtünk, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. A kiadvány öt fő részből áll. 1. Munkapiaci trendek Magyarországon, 2007-2008 A kötet bevezető tanulmánya két fejezetben tárgyalja a munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség fejleményeit és a bérek alakulásának jellemzőit 2007-ben és 2008 első félévében. Mivel a kötet Közelkép fejezetének első részében részletesen tárgyaljuk a magyarországi munkapiac nemzetközi összehasonlításban sajátosnak tekinthető vonásait, ebben a részben elsősorban a közelmúlt munkapiaci fejleményeire koncentrálunk. Bemutatjuk a munkapiac makrogazdasági környezetében bekövetkezett változásokat, a munkapiaci aktivitás aggregált mutatóiban megfigyelhető tendenciákat. Sajnálatos módon az elmúlt másfél évben sem javultak a munkapiaci aktivitás rendkívül rossz mutatói és ma már Magyarország utolsó helyen áll Európában a foglalkoztatási ráta szerinti rangsorban. A tanulmányban megvizsgáljuk, történt-e számottevő eltérés az alacsony foglalkoztatást leginkább meghatározó csoportokban. Az adatok azt mutatják, hogy szinte minden kritikus területen 2007-ben is tovább romlott a helyzet. Tovább növekedett az alacsony képzettségűek munkanélkülisége, és nem javultak a fiatalok, a kisgyermekes anyák, az elmaradott kistérségekben, kistelepüléseken élők elhelyezkedési lehetőségei. Az adatokból kibontakozó nyugtalanító helyzet nem meglepő. Nyilvánvaló, hogy az alacsony magyar aktivitás mögött rövid távon igen nehezen befolyásolható strukturális okok húzódnak meg.