Műszaki fejlesztési támogatások közgazdasági hatékonyságának mérése [antikvár]

ElőszóA magyar mezőgazdaság - az Európai Unió mezőgazdaságába ágyazva, üzemei a tagországok mezőgazdasági üzemeivel versenyezve - azzal a kihívással szembesül, hogy a termelés társadalmi-gazdasági környezete megváltozott. Ezek része az élelmiszerek minőségével szembeni követelmények, a biztonságos élelmiszer termelés technológiáinak általános elteqesztése, továbbá az egészséges és esztétikus kömyezet kialakítása, fenntartása szerves része lesz a mezőgazdasági üzemi stratégiáknak. A változások új válaszokat követelnek, amelyek innovatív magatartást kívármak a gazdálkodóktól. Eimek egyik lehetséges eszköze a műszaki fejlesztés, amely a termelés meghatározott területére irányuló tudatos és folyamatos szellemi és fizikai tevékenység, melynek eredményeképpen a munkaeszközökben, a munkatárgyakban, a termelési technológiában változások következnek be, növelve a termékek használati értékét, választékát, új rendeltetésű termékeket előállítva, javítva a munkafeltételeket, vagy csökkentve a termék előállításához szükséges munka mennyiségét. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének klasszikusan megnevezett alappillérei: a biológiai, a kémiai, a technikai és emberi tényezők, amelyek napjainkra - sokak véleménye szerint - kiegészül az információval.A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének célrendszere a korábbi évtizedekben megfogalmazott fundamentumokra támaszkodva, folyamatosan változik, fejlődik, magába implementálva a bekövetkezett gazdasági-társadalmi fejlődés eredményeit és tapasztalatait. Ez a fejlődés nem töretlen, hiszen a közép-kelet-európai térségben lezajló társadalmi folyamatok hatására a mezőgazdaság tulajdonosi (birtok-) és üzemi szerkezete átalakult új rendezőelveken alapulva. Az új üzemi struktúra fejlesztése új megközelítésmódot kíván a gazdálkodóktól, a szakmai-tudományos közélet szereplőitől, valamint a kormányzati tisztségviselőktől egyaránt.A mezőgazdaság fejlesztésének eszközrendszerében sajátos, egyben kiemelt szerepet kapnak a költségvetési forrásokból származó támogatások. E támogatások hatékony felhasználása nemzetgazdasági érdek. A támogatások hatékonyságának mérése azonban nem könnyű feladat, hiszen a közvetíen - mérhető - és közvetett - nem, vagy csak gyakran vitatható módon becsülhető - társadalmi hasznok együttes figyelembevételével kapható reális kép a közösségi ráfordítások megtérüléséről.A gazdaságpolitikai döntéshozók szempontrendszere, és az azok alapján megfogalmazott prioritásai, gyakran különböznek a csak szakmai, közgazdasági elvek szerint gondolkodó kutatók szempontjaitól és prioritásaitól. Az előbbieket a rövid távú érdekek, míg az utóbbiakat a stratégiai megfontolások dominálják. Ugyanakkor a kutató lehetősége és felelőssége, hogy vizsgálódásai során távolra tekintsen, és függetlenítve magát a pillanatnyi kényszerektől, megalkossa a maga szakterületének Utópiá"-ját, kritika alá vonva a múltat és a jelent, és fekajzolva - az általa tudományos módszerességgel megalapozott és felvázolt -ideális jövőt.A tanulmánykötet ebben a szellemben, a műszaki fejlesztési támogatások hatékonysága mérése kérdéskörében foglalja össze egy műheljftanácskozás eredményeit. A tanulmányok egyrészt összegzik egy e témában folyó OTKA kutatási program elért eredményeit, másrészt a különböző szerzők - vitairataikban - kiegészítik az azokban megfogalmazottakat.A tanulmánykötet - koncepciója szerint - a problémafelvetést követően a műszaki fejlesztés és innováció kapcsolatát, az iimováció segítő, ösztönző, befolyásoló