Nemzetközi gazdasági ismeretek [antikvár]

Részlet a könyvből: "Az újkori nemzetgazdaságok a tőkés piacgazdaság rendszerének kialakulásával jöttek létre, a nemzetállamok keretében, meghatározott államhatárok között működő, az állam jogi, közigazgatási, intézményi fennhatósága alatt álló területen és a gazdasági újratermelés szempontjából saját és sajátos entitást képeznek. Az állam törvényeivel, jogalkotásával, alkalmazásával, szervezetileg és szankcionális eszközeivel gondoskodik a gazdaság, a piac, a verseny működésének alapszabályairól és keretfeltételeiről és maga is fontos szereplője a gazdaságnak. Az újraelosztás, az állam és intézményeinek fenntartása, az alapvető - a XIX. század második felétől fokozatosan kiépülő - jóléti rendszerek működése mind a nemzetállamok és a nemzetgazdaságok keretében valósul meg. Az állam kiemelkedően fontos funkciói közé tartozik a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás ösztönzése, feltételeinek befolyásolása, a sikeres külgazdasági szereplés előmozdítása. 1. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZER ÉS A VILÁGGAZDASÁG A nemzetközi gazdasági kapcsolatok története többévezredes múltra tekint vissza. A termékek rendszeres cserekereskedelme összekapcsolta az ókori Mezopotámia, Kisázsia népeit, Egyiptomot. Kelet-Ázsiában Kínában, Délen az Indus-völgyi népek között alakultak ki rendszeres árucsere-kapcsolatok. Az ókori föníciaiak, majd a görögök a rendszeres hajózás, a külkereskedelem és kereskedelmi telepek, gyarmatok létesítésével behálózták a Földközi-tenger medencéjét, amely a folyamatos kereskedelem révén megalapozta a gazdasági kapcsolatrendszert, majd a Római Birodalom szervező ereje államszervezeti, politikai, közigazgatási, jogi egységbe foglalta a birodalom népeit. Rendszeres árucsere-forgalom alakult ki a Római Birodalom és az európai kontinens északi része között (többek között a híres Borostyán út) és Keletre; (a selyemút), vezettek karavánutak Kínába, Indiába. A középkori kereskedelem Európát rendszeresen ellátta a Kelet fűszereivel, selymével, textiláruival, fegyverekkel (damaszkuszi penge) és drágakövekkel. Mindezek rendszeres kereskedelmi kapcsolatok voltak, de nem fogták át a gazdasági élet egészét, nem függtek tőlük létükben a nemzetgazdaságok. A termelésben és a fogyasztásban az import történelmi időtávlatban lassan növekvő szerepet játszott, de az újkorig nem volt alapvető (arányát tekintve), hanem kiegészítő szerepet játszott.