Bővebb ismertető
ELSŐ FEJEZET A nemzetkttzi stotitztiko áltolánoi kérdései I. A nemzetközi Bsszehosonlitások jelentftége és tipusai
A nemzetközi {JSszehosonlitdsok, nemzetközi adatok iránti igények az utóbbi két évben ugrásszerűen emelkedtek.
A közgazdasági ténymegállapítások kifejez^íereíét nagymértékben növeli a nemzetközi környezetbe való beillesztés, ezzel egyUH a "hélyUnk a világban" kérdés sokoldalú megvilágítása. Kétségtelen, hogy a gazdasági fejlesztésben elért eredmények, vagy a feíl6dés gyorsasága csak akkor értékelhetni teljes plaszticitással, ha saját helyzetünket, mozgásunkat más országokéval összehasonlítva tekintjük át. Az ilyen irányú vizsgálatoknak egyébként nemcsak a tudomány igényei, hanem a mindennapi érdeklődés is meg-megujuló impulzust ad.
A nemzetközi összehasonlitások terUlete nagy és változatos. Mégis meg lehet különböztetni a vizsgálatok három fő irányát:
1./ SzinvonalösszehasonIitás. Olyan kérdések megválaszolása tartozik ide, hogy például a termelés, a termelékenység, az életszínvonal,stb. "A" országban hány százaikkal magosabb (vagy alacsonyabb), mínt"B" országban.
2./ StrukturaösszehasonIitás. Ide tartozik óz országok gazdaságának belsó' arányaira (pl. ipar súlya a termelésben, fogyasztás hányada a nemzeti jövedelemben, stb.), a koncentrációra, az ágazatok közötti kapcsolatokra, stb. vonatkozó vizsgálatok egész sorozata.
3./ Dinamikai összehasoniitás. Ennek során összehasonlítjuk az országok termelésének, termelékenységének stb. idóbeli alakulását, yizsgáljijc, hogy melyik országban gyorsabb a fejléídés, a különbségek milyen mértékben növekszenek vagy csökkennek.
A nemzetközi statisztika módszertanának két alapvetői aspektusa van:
- az összehasoniithatóság biztositása
- az összehasonlitások speciális módszerei.
Az első aspektus azt jelenti, hogy a különbözői országokban kialakult statisztikai módszereket és az ezek segítségével kidolgozott adatokat összehasonlithatővákell tmni. Ezen a téren az utóbbi években igen nagy el&ehaladás történt. A különbö-ző világrendszerek, gazdasági rendszerek, az egyes országok közötti tervszerű együttműködés, a különbözó' integrációs törekvések egyre több és több olyan kérdést vetnek fel, amelyek megválaszol&ára az egyes orsz^ok statisztikai szervei
7.