Nemzetközi pénzügyek aktuális kérdései [antikvár]

BEVEZETŐ Ezúttal is válogatást nyujtunk át olvasóinknak a nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó kutatómunkánk eredményeiből. Kötetünk első két tanulmánya a KGST együttműködés ár- és pénzügyi kérdéseit taglalja. A legszembetűnőbb változást a KGST mechanizmusban éppen az éves ártárgyalások hozták; indokolt ezért felvetni, hogyan értékeljük az árelv módosult gyakorlatát? Vajon elegendő-e rugalmasabb együttműködéshez csupán az árrendszer módosítása? Jogosak-e azok az aggályok, amelyek szerint a jelen világgazdasági helyzetben nagyot lépni a nemzetközi mechanizmus tökéletesítése terén nem lehet; kicsit lépni pedig nem érdemes? A bevezetőben sem rejtjük véka alá, hogy a szerzők e kérdésfelvetés által sugallt mentalitással nem értenek egyet. A körülmények ugyan átfogó nemzetközi mechanizmus-reformoknak nem kedveznek; de nem indokolnak pasz-sziv hozzáállást sem. Messzemenően nem közömbös számunkra, milyen irányban fejlődik a KGST ár- és pénzügyi rendszere; hiszen a gazdaságirányítási rendszerünkben alkalmazható és alkalmazandó eszközökre ennek hatása rendkívül nagy. Gyakorlati jelentősége mellett elméletileg is fontos tisztázni, milyen szerepkör betöltésére válhat alkalmassá a KGST-országok kliringvalutája: a transzferábilis rubel. A tudományos kutatás a nemzeti valuták szerepének növekedését jelzi a termelési együttműködés bizonyos mélyülése esetén. A transzferábilis rubel ''kompozit-valutaként'' válhatna alkalmassá nemzetközi tartalék-szerepre, a hitelkapcsolatok fejlesztésére. A KGST együttműködés naturális jellege, s a szovjet gazdaságnak az integrációban betöltött súlyponti szerepe következtében indokolt, hogy behatóbban megvizsgáljuk a Szovjetunió külkereskedelmi adatait. Kötetünk egy tanulmánya ezt a feladatot végzi el; hosszú hagyományos külkereskedelmi adatsorok, s újszerű nézőpontú statisztikai csoportosítások eszközét használva az elemzéshez. Itt jegyezzük meg, hogy Mátrai Miklós és Patai Mihály munkája 3 hónapos moszkvai tanulmányutuk egyik "termése". Anyaguk egy változatát nemzetközi kollektíva vitatta meg és hasznosította a KGST Nemzetközi Intézetében. A tőkés pénzügyek rendszerének egyes elemeit (tartalékok); intézményeinek egyikét (EXIM Bank); illetve egy fejlődő ország valutapolitikáját elemzik további tanulmányaink. (Az USA direkt tőkeberuházása Mexikóban).