Országok versenye 1937-1986 [antikvár]

Több mint negyedszázada foglalkozom nemzetközi gazdasági elemzésekkel. A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az Országos Tervhivatalba Jánossy Ferenc mellé kerültem. Valójában tőle tanultam új módon szemlélni és értékelni a múltat és az akkori jelen világát, közgazdasági valóságát. Ő segített megszabadulni azoktól a béklyóktól is, amelyek akkori gondolkodásomat keretekbe szorították. tőle tanultam meg a tényekre, statisztikai adatokra alapozott közgazdasági valóság sokoldalú megközelítésének fontosságát és az erre alapozott közgazdasági elemzések és következtetések módozatait. E csalódásokkal teletűzdelt időszakban az illúzióvesztés helyett a valóság megismerésének szeretetét és hitét kaptam tőle. Mint akkor fiatal kezdő közgazdász, ma is hálás vagyok azért a három évért (1959-1962), amikor napi 8-10-12 órában az akkori Tervhivatal piciny, talán legfélreesőbb szobájában vele együtt dolgozhattam ötleteinek gyakorlati kivitelezésén. Ezek közvetlen célja az volt, hogy egy új módszerrel hasonlítsuk össze Magyarország gazdasági fejlettségi szintjét több más országéval. Ez a munka alapozta meg Jánossy „A gazdasági fejlettségi szintek mérhetősége és mérésének új módszere" című 1963-ban megjelent könyvét. Jelen munkám - amelynek legfontosabb részei öt éve az íróasztalban hevernek - elsősorban a Jánossy által megalkotott mérési módszer több országra való kiterjesztéséről, módszertani és tartalmi bővítéséről, a módszer továbbfejlesztéséről és az ennek segítségével kapott eredményekről számol be. Hogyan, milyen módszerekkel lehet mérni a gazdasági fejlettségi szintek nagyságát, hogyan mérünk mi; hol állnak a különböző országok és országcsoportok a gazdasági fejlettségi szint világversenyében. Milyen sajátosan értelmezett struktúrák alakultak ki, és melyek ezek legfontosabb jellemzői a különböző fejlettségű országokban, országcsoportokban; hogyan változott a különböző piacgazdaságok, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai országok, közöttük Magyarország pozíciója a világ országai között az elmúlt több mint négy évtizedben; hogyan alakult Dél- és Kelet-Európa versenye; milyen általánosítható nemzetközi szabályosságokat (szabályosságtípusokat) mutatnak a világgazdasági folyamatok alakulása szempontjából is fontos különböző naturáliák a fejlettséggel összefüggésben; s ezek hogyan és milyen irányokban változtak az idő előrehaladásával; a különböző időszakokban fejlődésnek indult országok milyen különböző típusú iparosodási-iparosítási utakon jutottak előbbre, milyen iparosodási út vezetett sikerre és melyik zsákutcába?