Pályázás után [antikvár]

Örvendetesen nő azoknak a köz- és magánalapítványoknak, pályázatoknak, egyéb támogatási formáknak a száma, amelyek a közoktatásban jelentkező sokféle fejlesztési törekvés megvalósulásához kívánnak feltételeket teremteni. Egyre elfogadottabbá válik a saját gyakorlatukat megújítani, intézményüket fejleszteni akaró pedagógusok, intézményvezetők körében, hogy a szükséges forrásokhoz pályázati úton is hozzá lehet jutni. Terjedőben van a pályázáshoz szükséges sajátos kultúra, növekszik azoknak a száma, akik megtanulták, hogy saját tevékenységüket miként kell megjeleníteni a források elosztásáról döntő kuratóriumok számára annak érdekében, hogy az abban helyet foglaló szakértők kedvező döntést hozzanak. A fejlesztési forrásoknak mindig szűkében lévő intézmények felismerték, hgoy végleg lezárulóban van a régi, úgynevezett kijárásos pénzszerzési stratégia, mint ahogy az is nyilvánvaló számukra, hogy a fenntartótól kapott támogatásokon túl csak a pályázati szférából, kemény feltételek teljesítése árán nyerhetők források.Ugyancsak kedvező változások mentek végbe az innovációkat elosztó köz- és magánalapítványok gyakorlatában. A pályázati kiírások zöme már meglehetősen pontosan körvonalazza a támogatási célokat, s úgy tűnik, az alapítványi szféra a maga sokszínűségével együtt egyre inkább illeszkedik a kívánatos társadalmi, oktatáspolitikai és nem utolsó sorban szakmai prioritásokhoz. A pályázatokban megfogalmazott célok jól orientálják a zömében intézményi szinten megfogalmazódó fejlesztési törekvéseket, segítve ezzel azt, hogy a valóban fontos feladatok megoldására koncentrálódjanak az innovációs energiák.