Bővebb ismertető
I. MŰKÜDÉSRÖL ÁLTALÁBAN
1. Szükséglet - feladatok - lehetőségek
A nemzetközi turizmus fellendülése a 'éO-as évektől kezdődően a szocialista országokat - így hazánkat - is kedvezően érintette. Az ide látogató túristák eleinte főleg rokon-látogatásra jöttek, később mind nagyobb létszámban hazánkat megismerni - felkeresni vágyó - itt rokonokkal nem rendelkező külföldiek voltak. A növekedés megteremtette azt a lehetőséget, hogy az ide látogató külföldiek valutájukat ne csak vendéglátásra, hanem áruvásárlásra is elköltsék, s ez kitűzte azt a feladatot is, hogy a részükről keresett á-rukkal kulturáltan ki is tudjuk szolgálni őket. Ez vezetett oda, hogy megnyissuk az első konvertibilis valutáért árusító boltokat, majd később kialakítsuk azok hálózatát. A valutáért árusító boltok eleinte a fővárosban, a leglátogatottabb idegenforgalmi központokban (Balaton, Nyugat-Dunán-túl, Sopron stb.), közlekedési gócpontokban (pályaudvarok), később - a vásárlási lehetőségek belföldiek részére történő kiterjesztésével - az ország számos egyéb pontján nyíltak.
Több évtizedes működésük után elmondhatjuk, hogy ez a tevékenység nemcsak az idegenforgalmi konvertibilis devizabevételek jelentős hányadát adja, s jövedelmezősége is i-gen jelentős.
2. A boltok áruellátása, áruválasztéka, árubeszerzési lehetőségei
A valutáért árusító boltok áruösszetétele kezdetben zömmel hazai különlegességekből állt, melyeket külföldön is jól ismernek és keresnek. Ilyenek a herendi és egyéb porcelán áruk, népművészeti áruk, élelmiszerek (téli szalámi, kecskeméti barackpálinka stb.) volt. A tőkés idegenforgalom növekedésével együttjárt a. túristák által otthon megszokott és használt, illetve fogyasztott cikkek iránti igény növekedése, mint pl. kozmetikai cikkek, italáruk, dohányáruk stb. A választék az évtizedek során tovább bővült és je-