Pénzügytan II. [antikvár]

3.3. Biztosítók - Biztosítássazdasástan A fejezet célja: 1. Ismertetni a biztosítók társadalmi-gazdasági szerepét 2. Bemutatai a biztosítók egyes típusait 3. Bemutatni a biztosítás egyes területeit 4. Felvázolni a biztosítók (belső) működését Jelen fejezet a pénzügyi közvetítőknek egy speciális típusát, a biztosítókat tárgyalja. A biztosítók működésének sajátosságát a nem pénzügyi (biztosítási) kockázatok kezelése adja, tehát a biztosítók pénzügyi- és "kockázatközvetítők" egyidejűleg. A biztosítókról szóló fejezet a kockázat management és szolgáltatás management szemléletében kívánja átadni a biztosítási alapismereteket, eknéleti és üzemgazdasági bontásban. Utóbbi a (később) biztosítónál dolgozó vagy biztosítóval üzleti (nem csupán ügyfél-) kapcsolatba kerülő hallgatók számára fontos alapismereteket tárgyalja. A fejezet írója köszönet mond Egri Zsuzsannának a vagyonbiztosítási-, dr. Kéri Zsuzsannának a jogi- és gépjármű- és dr. Banyár Józsefiiek az életbiztosítási rész gj'ors átnézéséért és a kapott tanácsokért. A kulcsszavakat és angol, német megfelelőjüket a fejezetben kiemelés jelzi. 3.3.1. Bizíosításelméleti alapok 3.3.1.1. Kockázat és biztosítás 3.3.1.1.1. Biztonság és kockázat Biztonsági szükséglet, biztonsági mérleg. Fiziológiai (élelem, ruha, lakás) szükségletünket közvetlenül követi biztonságigényünk (Maslow), vagyis a megszerzett javak megtartására, veszélyekkel szembeni védettségre, egyszóval a fizikai (külső) és lelki (belső) biztonságra való törekvés. Psziliológiai és gazdasági értelemben is beszélhetünk a biztonság optimális fokáról, mértékéről. Túlzott biztonságérzet, változatlanság, gondatlanságlioz, "eltunyuláshoz" vezet, míg a nagyfokú veszélyeztetettség, gyors változások, féleknek és túlzott stressz általi teljesítménycsökkenést, "lebénulást" okoznak.ÍA biztonsági mérieg (Haller: Sicherheitsbilanz) egyensúlya tehát az említett ellentétes tényezők optúnális szintjét, ie]erilétét jelenti az egyén, a tái-sadalom és a gazdaság életében, A biztosítás egyik (n_einzet)gazdasági. feladata ennek .az egyen-súlynakJIlerye biztanságLszintnek megteremtése anyagi téren] ^ A kockázat (riik, RÍsilcg) az a lehetőség, hogy égy rendszer celjat nem en el. 'ÍA rendszercélok három típusát különböztetjük meg: műszaki (teclmikai), gazdasági (pénzügyi) és szociális (társadahni) célok^A rendszer működését zavaró esemény 't'' 'ír 'Mí.'.;