Piacgazdaságtan [antikvár]

Az ez idő szerint hazánkban is végbement-végbemenő gazdasági rendszerváltozás lényege: átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Már most és a jövőben még inkább egész életünket - születéstől a halálig, sőt azon túl is - át- és átszövik a piacgazdaság jelenségei, folyamatai, törvényszerűségei. Egyszerűen létkérdés, hogy a legalapvetőbb piacgazdasági folyamatokkal, összefüggésekkel „tisztában legyünk", enélkül - Paul A. Samuelson Nobel-díjas amerikai közgazdász szavaival élve - „egyszerűen nem lehet jó dobásunk". Tananyagunk megismerteti hallgatóinkat, de minden más érdeklődőt is a piacgazdaság alapvető elméleti és gyakorlati összefüggéseivel; voltaképpen folytatása - bizonyos már érintett ismeretek speciális célzatú szélesítése, ill. elmélyítése, valamint teljesen új témakörök taglalása útján - „A közgazdaságtan alapjai" című, 1996-os születése óta több kiadást megért, időközben tankönyvvé érlelődő egyetemi jegyzetnek (az irodalomjegyzékben: Kurtán, 1996). Szándékaink szerint azonban önállóan is használható; ezt elősegítendő formáltuk viszonylag komplexre az Első, bevezető fejezetet, amely a piacgazdaság, valamint a piacgazdaságba történő átmenet alapvonásait mutatja be. E kettős közelítés végighúzódik a további tananyagrészeken is: - egyfelől 2i fejlett, már „kiérlelt" piacgazdaság (valójában a piac dominanciáján nyugvó ún. „vegyes gazdaság" vagy másképpen: vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság) fő vonásait, alapfolyamatait és intézményi rendszerének egyes elemeit vázoltuk fel; - másfelől - ugyanakkor - a piacgazdaságba való átmenet feladatait, ezek megoldásának hazai - ezzel együtt régiós, kelet-közép-európai - sajátosságait, főbb eredményeit és problémáit taglaljuk.