Polgári Szemle 2017/4-6. [antikvár]

Hiánypótlás Főszerkesztői beköszöntő Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Ali, B41, E12, H12 Kulcsszavak: gazdaságpolitika, válságkezelés, konszolidáció, közgazdasági képzés megújítása, Magyarország 1990 és 2015 között a magyar gazdaság évi fél százalékkal zárkózott fel az európai uniós áüaghoz, annak hetven százalékát alulról közelítve, miközben (örökös viszonyítási alapunk) Ausztria az EU-28-ak átlagos fejlettségének már a százharminc százalékán áll. A fejlettségleszakadási indexünk Ausztriához képest annak tükrében is elgondolkodtató, hogy az 1867-es kiegyezés adta kedvező gazdasági klímában Magyarország fejlődése vetekedett az osztrák, cseh területekével. Azonban e boldog békeidökbeli állapothoz máig nem sikerült visszatérnünk. A rendszerváltozást követően Magyarország három válságot szenvedett el. A piaci átmenet időszakának helytelen gazdaságpolitikai intézkedéseit, az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig tartó „piaci reformok" sokkhatását. A megszorító intézkedések iskolapéldájának tekinthető, 1995. évi gazdaságpoliúkai kiigazító csomag (Bokros Lajos) hatásait, és a 2002-2006-os időszakban túlköltekező kurzusét, az államot, önkormányzatokat, háztartásokat adósságcsapdába taszító ámokfutás következményeit. Ez utóbbira, a 2006 őszén bevezetett konvergenciapályát kiigazító csomagra (értsd újabb megszorításokra) már csak hab volt a tortán az angolszász piacokról Európába, majd hazánkba „begyűrűző" krízis, amely a neoliberális alapokra túlzottan építkező magyar piacgazdaság sorsát megpecsételte. Tanulsága a rendszerváltozást követő negyed évszázadnak, hogy importált gazdaságpolitikával felzárkózás, siker, stabilitás nem érhető el. Tanulság az is, hogy gyengülő nagyhatalmak szövetségében felemelkedés nem várható. Tanulság, hogy a nemzettel szemben nem lehet kormányozni. Az átalakulás, a reformok árát a társadalommal és belső vállalkozásokkal egy az egyben nem lehet megfizettetni. Örök érvényű szabály, hogy az eredményes gazdaságpolitikához társadalmi támogatottság szúkségeltedk. 2010 után, immár nyolc éve evidencia, hogy az önálló gazdaságpolitika a nemzeti gyógymód, amely pénzügyi konszolidációt és gazdasági növekedést teremtett. A gyen-gúlő Európai Unió mellett új kereskedelmi partnerekre leltúnk. Gazdaságunk külső fúggőségét egyrészt csökkentettük, másrészt - az Európai Unión túl - a viszonyainkra