Politikai gazdaságtan [antikvár]

I. fejezet A politikai gazdaságtan tárgya A fejezet tartalma: 1. A gazdasági folyamat 2. A termelőerők és a termelési viszonyok A/ A termelőerők B/ A termelési viszonyok a/A tulajdonviszonyok b/A termelési alapegységek és termelési ágak közötti kapcsolatok c/Az elosztási viszonyok 3. A gazdasági kategóriák és törvények 4. A politikai gazdaságtan tárgya és osztályjellege A politikai gazdaságtan elnevezés a görög "politikosz" és az "ökonómia" szavakból keletkezett. Az "ökonómia" szó szerint a háztartási gazdálkodás törvényeiről szóló tudományt jelenti (oikosz = ház, nomosz = törvény), e kifejezést Arisztotelész használta először. A politikai gazdaságtan elnevezés a XVII. század eleje óta használatos a francia Montchrétien nyomán, aki az állami gazdálkodás pénzügyi kérdéseiről irt könyvet. Később a politikai ökonómia kifejezést kiterjesztették a társadalmi gazdálkodás kérdéseit vizsgáló kutatások megjelölésére, Franciaországban és Angliában egyaránt. Marx és Engels az angol és francia hagyományt követték akkor, amikor gazdasági tanaikat politikai gazdaságtannak nevezték, Utóbb a német nyelvterületen meghonosodott a "hemzetgazdaságtan", az angolszász irodalomban pedig a "közgazdaságtan" elnevezés. Ma már a politikai gazdaságtan kifejezést szinte kizárólag a marxista irodalom használja.