Politikai gazdaságtan I. [antikvár]

ELŐSZÓ A marxizmus a társadalomtudományok egységes világnézeten alapuló sajátos rendszere, mely a XIX. század közepén bontakozott ki. Kialakulása szükségszerű következménye volt a társadalom fejlődési folyamatának. Az antifeudális forradalmak során a feltörekvő polgárság, a burzsoázia a "szabadság - egyenlőség - testvériség" jelszavával indult liarcba, s ezzel maga mellé állitotta a feudális elnyomástól szenvedő néptömegeket. Miiielyt azonban győzött a tőkés rend, világossá vált, hogy ténylegesen nem váltja valóra jelszavait. Egyre jobban megmutatkoztak a kapitalizmus ellentmondásai, kirajzolódott osztályszerkezete, a munkások és a burzsoázia érdekellentéte. A munkások osztállyá szerveződése s egy sor megmozdulása (a lyoni takácsok, a chartisták akciói stb.) uj forradalmi erő megjelenését jelezték. E forradalmi erő - a munkásmozgalom - az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetését tUzte ki célul. A burzsoázia ellen vivott harc megkövetelte, hogy a munkásmozgalom a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek minél pontosabb megértésére támaszkodjon. Szükség volt a munkásság megmozdulásaiból és a kapitalizmus addigi fejlődéséből adódó tapasztalatok elméleti általánositására. Ezt a hatalmas munkát Marx és Engels végezte el, felhasználva a tudomány korábbi eredményeit, a XIX. századi igen jelentős természet- és társadalomtudományi felfedezéseit, kritikai elemzését adva mindannak, amit az emberi tudás addig felhalmozott. "Marx folytatója és zseniális be-tetőzője volt a XIX. század három fő eszmeáramlatának, amely az emberiség három vezető országában bontakozott ki: a klasszikus német filozófiának, a klasszikus angol politikai gazdaságtannak és a francia szocializmusnak Ezek a marxizmus elméleti forrásait képezik, kibontakozásának társadalmi előfeltétele - az általános emberi felemelkedésért küzdő munkásosztály létrejötte - mellett. A marxizmus társadalomtudományi rendszere egységes egész, amely azonban - a tudomány-fejlődés természetének megfelelően - résztudományokra is tagolódik. A marxizmus három fő alkotórésze: Lenin: Marx Károly. Lenin Müvei 26. kötet. Kossuth, 1971. 44. old.