Protestantizmus és kapitalizmus: Magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulságok [antikvár]

Könyvünknek protestantizmus és kapitalizmus viszonya képezi tárgyát, különös tekintettel a magyar gazdaság- és eszmetörténetre. A mű a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy - a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető - Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem,vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint - tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében - „nemzetmentő szociológia", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom. A könyv a reformátori alapok bemutatásán túlmenően alapvetően két fő korszak tárgyalására törekszik: a magyar kora újkor és a XIX. század végétől az 1940-es évek elejéig terjedő időszak bemutatására. A korszakhatárok kijelölése során az alábbi szempontokat érvényesítettük: egyrészt a protestáns etika és a kapitalizmus kialakulásának kapcsolatára irányuló, korábban megfogalmazott nézetek a kora újkori időszak vizsgálatára koncentrálnak, így a magyar viszonyok tükrében is érdemes vizsgálat alá vonni a korabeli magyar - elsősorban erdélyi - protestantizmus, az egyháztörténeti és teológiai háttér és a gazdasági gondolkodás kapcsolódásait.