Régiók felemelkedése és hanyatlása [antikvár]

_1J_ ELŐSZÓ Az MTA Regionális Kutatások Központja „Régiók Európája" címmel sorozatot indított egyes nyugat-európai országok regionális fejlődési folyamatainak s főleg területfejlesztési politikájának tanulmányozására. A sorozat haszna igen nagy: hazánkban először próbálkozunk piacgazdasági viszonyok között területfejlesztési politikával Sok a bizonytalanság az állam szerepéről, a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok viszonyáról a regionális fejlődés befolyásolásában, az eszközrendszerről stb. 1996-ban megyei és regionális területfejlesztési tanácsok alakultak Magyarországon, ezzel nagyszámú döntéshozó részére vált szükségessé a területfejlesztési szakismeret. A régi rutin, az államszocialista rendszer költségvetési újraelosztáson alapuló területfejlesztési politikájának ismerete nem sokat segít. A területi egyenlőtlenségek mérséklése a piaci önszabályozásra nem bizható, ez a legelső tanulsága a fejlett piacgazdaságok vizsgálatának. Az ipari kapitalizmus ugyanis olyan méretű egyenlőtlenségeket vezetett be - az amúgy természetszerűleg mindig egyenlőtlen térszerkezetbe -, amelyet a hagyományos kiegyenlítő technikák - a vándorlások, a technológiaváltás - nem voltak képesek mérsékelni. Ezek az egyenlőtlenségek először az ipari forradalom hazájában jelentek meg, s Nagy-Britannia az ősforrása a területi fejlődés állami szabályozásának. A könyv külön előnye, hogy nemcsak az Egyesült Királyságról hanem a Brit-szigetekről, tehát az Ir Köztársaságról is szól. Centrum és periféria csekély távolságon belül, két szomszédos sziget esetében! Míg az Egyesült Királyságról a legelső ipari ország hosszú tapasztalatait gyüjthetjük be, addig Írország rokonunk a periférián, egy szegény agrárország lassú és feszültségekkel teli modernizációs útját járta végig, nemzeti függetlenségét is csak az első világháború után vívta ki. 188I-ben Angliában már csupán 10% a mezőgazdasági keresők aránya, Írországban még 54%. A múlt század közepén az egy lakosra jutó ir nemzeti jövedelem a göröggel azonos, s erősen elmarad a spanyolországitól. A világ ipari műhelyét jelentő Nagy-Britanniában a korai iparosodásnak két hátrányos vonása volt. Egyrészt az iparosodás által kiváltott gyors városnövekedés, a korabeli infrastrukturális viszonyok közepette a városi épített környezet leromlását, túlzsúfoltságot, súlyos társadalmi válságot eredményezett. Míg a kontinensen a XIX. századi várostervezés - Párizs átépítése, de Budapest fejlesztése is -jórészt birodalmi hatalmi célokat szolgák, a brit várostervezésben már megjelenik a szociális cél, a városon belüli területi egyenlőtlenségek mérséklése. 1909-ben a brit parlament alkotja meg Európa első várostervezési törvényét. A másik következmény, hogy a brit iparban - s az ipari körzetekben -már századunk elején megjelenik a szerkezeti és technológiai elavulás. Az 1929-1932 évi világgazdasági válság regionális szempontból is drámai erővel hozta felszínre ezt az elavulást - megjelentek az ipari depressziós válságövezetek, amely jelenséget hazánkban csak a közelmúltban ismertünk meg. A munka-