Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2004 [antikvár]

VILÁGGAZDASAG Elnöki köszöntő Mag>'arország 2004. május l-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, mellyel új fejezet kezdődött a hazai tökepiac, és azon belül a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság életében is. Szűk másfél évtizeddel a rendszerváltást követően hivatalosan is az Európai Közösség tagjai lettünk, és ezalatt a 15 év alatt a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság - mint az értékpapírok hivatalos kereskedési platformja - a magyar tőkepiac kulcsszereplőjévé vált. A közeljövőben a Tőzsde és vele együtt az egész magyar tőkepiac az egységesedő Európában is megmérettetik, ahol az eddig elért eredményeket iátva méltán bízhatunk a sikeres szereplésben. Az elmúlt 14 év a felzárkózásról és felkészülésről szólt. Az idő rövid volt, különösen úgy, hogy ezalatt a hazai értékpapírpiac évszázados lemaradását kellett behozni, újrateremtve a működéshez szükséges feltéteü-endszert. A pénzügyi közvetítőrendszer kisebb megingásokkal tarkított, de gyors fejlődésen ment keresztül, amely ma stabil hátteret ad az egész nemzetgazdaság számára. A jogalkotó szervekkel karöltve a modern piaci igényeknek megfelelő szabályrendszert alakítottunk ki, ami már évek óta a lehető legnagyobb teret adja a piaci mechanizmusok korlátok nélküli érvényesülésének. A BÉT a 90-es évek végére minden szempontból kifogástalanul működő, a globalizálódó piac igényeinek megfelelően bárhonnan könnyen elérhető kereskedési platformot hozott létre. A Budapestí Értéktőzsde 2002 nyarán részvénytársasággá alakult át, és az intézmény a belső átalakulásoknak köszönhetően rugalmas. hatékony szolgáliatószervezetként működik. A tőkepiac fejlődése az elmúlt években jelentősen felgyorsult, és a techno lógiai újításoknak köszönhetően a korábban egyértelműen elkülönülő pia cok közti határok egyre inkább elmosódnak. Az Európai Unión belül ezt a fo lyamatot tovább erősíti a jelenleg befejezéséhez közeledő tökepiaci újrasza bályozás, ami célul tűzte ki az átjárhatóság, az egységes európai piac félté teleinek megteremtését. Mindez a tőzsdék és a pénzügyi szolgáltatók számá ra mind vertikálisan, mind horizontálisan a verseny kiéleződését jelenü majd. Ebben a versenyben pedig csak az érhet el eredményeket, aki a kibocsátók és a befektetők - azaz az ügyfelek - szükségleteit a legmesszebbmenő kig szem előtt tartva alakitja ki a minél szélesebb körű szolgáltatáspalettáját Mérföldkőnek számít a BÉT történetében a Bécsi Értéktőzsdével létrejöt szoros, tulajdonosi kapcsolat, mely új regionális távlatokat nyit a magyar pi ac részére. Kiemelkedő jelentősége van a Deutsche Börsével kialakítót együtunűködésnek is. amelynek köszönhetően a hazai befektetési szolgáltatók közvetlenül elérhetik a német Xetra kereskedési rendszert, jelentősen bővítve így a hazai befektetők felé nyújtott befektetési lehetőségek körét. Hasonlóan nagy jelentőséggel bír a belföldi intézményi rendszer integrációja, a Budapesti Értéktőzsde, a Budapesti Árutőzsde és a KELER közti kapcsolat erősítése. A BÉT és a BÁT piacainak egyesítésével, a koncenüáció növekedésével a piac likviditása is emelkedhet, csökkentve ezzel a üanzakciós költségeket is. Az EU-csatlakozással nemcsak számunkra nyílt meg az európai piac, de az uniós piacokról érkező külföldi kereskedőcégek számára is lehetővé vált a BÉT-hez való közvetlen kapcsolódás. A technikai feltételek is adottak, hiszen a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszeréhez a világ bármelyik pontjáról csatlakozhatnak a kereskedőcégek. Az új külföldi távkereskedők megjelenése újabb színfoltot hoz a BÉT életébe, tovább javítva a piac teljesítményét, a papírok likviditását. Szaiay-Berzeviczy Attila A magyar piac vonzó a külföldi befektetők körében, ezt a külföldi befektetők magas aránya is bizonyítja. A jó vállalati eredmények - párosulva a kiszámítható, stabil gazdaságpolitikával - továbbra is vonzóvá teszik a BÉT részvénypiacát a haláron túlról érkezők számára. Lemaradásunk sokkal inkább a hazai befektetői bázis kiépítésében van. Ennek okai között mind a hazai intézményi befektetők túlságosan konzervatív befektetési politikája, mind pedig a strukturális problémákkal küzdő lakossági megtakarítások szerepelnek. A BÉT egyik legfontosabb feladata a hazai magánbefektetői bázis erősítése, az ismeretterjesztés, a pozitív kommunikáció, ami azonban nem lehet sikeres szélesebb körű összefogás, a piaci szereplők és a kormányzat támogatása nélkül. A Budapesti Értéktőzsde ezért vállalt kezdeményező szerepet annak a szemléletformáló kampánynak az elindításában, amelyhez a pénzügyi szféra meghatározó szereplői is csatlakoztak. Az ismeretterjesztést szolgálja immár hagyományosan megjelenő éves kiadványunk is, melyet a Kedves Olvasó most a kezében tart. A Részvények Könyve a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát mutatja be, iránytűként szolgálva a tőzsdei befektetési lehetőségek között, miközben bemutatja magának a piacnak a működését, szereplőit és nem utolsósorban jogszabályi hátterét. Bízunk abban, hogy ez a kötet is hozzájárul a hazai részvénypiac ismertségének növekedéséhez, és segítséget nyújthat a befektetési döntések meghozatalában. Sikeres tőzsdézést kívánunk! Szalay-Berzeviczy'Attila a BÉT Igazgatóságának elnöke