Bővebb ismertető
BEVEZETES:
MAGYARORSZÁG ÉS A STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS ALAPOK
A dolgozat célja a strukturális és kohéziós alapok követelményeihez való illeszkedés problémakörének összetett vizsgálata és bemutatása.
Magyarországon a központi tervgazdálkodás négy évtizede után a 90-es években végbement a politikai rendszer gyökeres átalakulása. Az évtizedforduló óta eltelt nyolc év folyamán lényegében lezajlott a piacgazdasági rendszer kiépítése, a külgazdasági kapcsolatok radikális átstrukturálódása, majd 1995-töl a súlyos egyensúlyzavarokkal küzdő gazdaság konszolidációja is. Magyarország a közép-kelet-európai régió számos más országához hasonlóan a közelmúltban visszavonhatatlanul elkötelezte magát a piacgazdasági rendszer kiépítése és az euro-atlanti integráció mellett.
Magyarország uniós csatlakozásának egyik kulcskérdése, hogy képes legyen igénybe venni a két legnagyobb fejlesztési célú brüsszeli pénzforrás — a strukturális és kohéziós alapok — támogatásait. Ezáltal komoly pénzügyi forráshoz juthat a hazai infrastruktúra- és területfejlesztés, szerkezet-átalakítás, vidékfejlesztés stb.
Már a csatlakozás előtt lehetőség nyílhat támogatások folyósítására az előcsatlakozási forrásokból.
Magyarország számára az elnyerhető források maximumát az EU Agenda 2000' c. dokumentuma a GDP 4%-ára (mintegy 600 milliárd forint) becsüli [44].
A strukturális alapokhoz való hozzájutás jogi feltételei között szerepel a tagállamok által készített nemzeti (vagy regionális) fejlesztési keretprogram kötelező tartalma és időhorizontja. Ez 2000-től hétéves költségvetési elkötelezettséggel járó, meghatározott felépítésű és tartalmú középtávú programok kialakítását követeli meg, aminek intézményi és módszertani kereteit meg kell teremteni. Az európai szabályozásban igen fontos követelmény, hogy a programoknak több évre szóló, számszerűsített, számonkérhető célokat kell kitűzniük, és ezekhez finanszírozási forrásokat kell bizto-
'Az EU előtt álló fejlődési elképzelésekre vonatkozó elveket az Agenda 2000 c. dokumentumban fektették le.