Szakképzés, munkaerőpiac és társadalmi közérzet [antikvár]

ELŐSZÓ HELYETT A puding próbája az evés, a szakképzésé a pályakezdők elhelyezkedésének sikeressége. Vizsgálatunkban, amelynek eredményeit az olvasó kezében tartja, arra válllalkoztunk, hogy megnézzük: hogy találják meg számításukat a munkaerőpiacon azok a fővárosi fiatalok, akik 1991-ben, 92-ben és 93-ban végeztek valamelyik szakképző intézményben. A szakképzés minőségét és hatékonyságát sokféleképpen lehet vizsgálni. Meg lehet nézni az oktatási anyag tartalmát, az oktatás rendszerét, a tanulók tudását. Vizsgálat tárgyává lehet tenni, hogy mennyire illeszkedik a szakképzés a munka világához. Beszédesek lehetnek a szakképzésbe bekerülőkre és az onnan kikerülőkre vonatkozó statisztikai adatok: kik és milyen képzésben vettek részt, honnan rekrutálódtak és hová jutottak. Mi is éltünk a különböző megközelítések hozzáférhető eredményeivel, de elsősorban szociológiai módszerekkel próbáltuk feltárni, hogy annak a mintegy hatszáz fiatalnak, akik kérdőíves vizsgálatunkba bekerültek, hogy alakult a további életútja. Milyen utak vezetnek a különböző típusú iskoláktól a munka világa, a továbbtanulás vagy éppen a munkanélküliség felé? Ivfílyen összefüggések vannak az iskolatípusok, a szakképzés és a munkaerőpiaci sikerek között? Kiket fenyeget a leginkább a munkanélküliség? Mennyire adnak az iskolák jól konvertálható tudást? Milyen segítséget kaptak az iskola kapuján kilépők ahhoz, hogy eligazodjanak további lehetőségeik között? Hogyan választanak munkahelyet a fiatalok, és valóban választásról van-e mindig szó? Egyáál-talán: milyen életstratégiákat követnek a szakképzés befejezése után? Hogy látják egykori iskolájukat, az iskolai szakképzést, és hogy vélekednek egykori iskolaválasztá-