Számítógépes munkaügyi nyilvántartás szervezése [antikvár]

A korszerű számítástechnikai eszközök, berendezések felhasználása már hazánkban is olyan szintre emelkedett, ami lehetőséget biztosítana a termelési folyamatban és az adatfeldolgozásban az új számítástechnikai eredmények alkalmazására. Megállapítható azonban, hogy a gyakorlatban elkészült rendszerek megoldási módszere általában elmarad a számítástechnikai eszközök biztosította lehet Őségéktől. Főleg két tényezőre vezethető vissza ez az elmaradás: az egyik a folyamatcentrikus szemlélet kialakulása és érvényesülése a jelenlegi gyakorlatban, a másik pedig, hogy a felhasználók nem eléggé ismerik az új software eredményeket, pedig ennek kényszerítő ereje egyre sürgetőbben jelentkezik. A folyamatszemléleti rendszerek eljutottak ugyanis arra a szint re, ahol összefonódásuk, kapcsolatuk mindinkább bonyolulttá válik, és ezzel szinte megoldhatatlan feladat elé állítják az üzemeltető szakembereket. Ebből következően az adatfeldolgozásban szükségszerűen a klasszikusnak mondható folyamatcentrikus szemlélet helyett az adatbázisszemlélet kezd érvényesülni. Tanulmányunkkal ennek a szemléletnek az elterjedését, széleskörűvé válását kívánjuk elősegíteni. A software eszközök oldaláról viszont egy kompromisszumos megoldást. javasolunk. A később ismertetésre kerülő megoldással elkerülhető ugyan az adatbázis kezelő programnyelvek és rendszerek megismerése, mégis létrehozható egy olyan adattár egy olyan adatbázis jellegű állomány /az egyszerűség kedvéért a továbbiakban adatbázisnak fogjuk nevezni/, amelyet saját felhasználói programok kezelnek, üzemeltetnek. Ezeket a programokat bármilyen magasszintű programnyelvet ismerő számítástechnikai munkatárs könnyűszerrel el tudja készíteni a leírt meghatározások alapján. Van az ilyen jellegű megoldásnak még egy rendkívüli jelentős előnye a számítógépgyártók által jelenleg készített adatbázis kezelő software-val szemben: az adatbázisok struktúráját leíró "séma" /IBM terminológia/ megváltoztatása viszonylag nagy programozói munkát igényel. A javasolt rendszer un. Struktura-file-ja viszont könnyűszerrel, rövid idő alatt módosítható, és az eredmény mindkét esetben ugyanaz: megváltozik az adatbázisban szereplő adatok szerkezete. Különösen azokon a területeken nagy az előbbi tény jelentősége, ahol viszonylag többször lehet számolni a struktúra /séma/ változással. /Ilyen például a munkaügyi nyilvántartás is. / Adatbázis alkalmazása, illetve a hozzá kapcsolódó felhasználói programok elkészítése különösen az adatfeldolgozás területén válik hasznos eszközévé a felhasználóknak. Az ebben rejlő kompromisszum azonban nem lehet örökérvényű. Reméljük, hogy a felhasználók hamarosan eljutnak oda, hogy a szervezési megoldásaikban a megvásárolható, kész software-t , mint jól használható számítástechnikai eszközt veszik figyelembe . Az új szemlélet kialakulásához kívánunk segítséget nyújtani a munkaügyi területen megvalósíthat ó, adatbázis jellegű számítógépes nyilvántartási rendszer kidolgozására tett javaslatunkkal.