Számvitelszervezés és vezetés II. [antikvár]

A könyv elsősorban a mérlegképes könyvelői, illetve a pénzügyi tanácsadói tanfolyamok hallgatói részére készült, és a Számvitelszervezés és vezetés I-II-III. három kötetből álló együttes második része. Az első rész a rendszerelméleti alapismereteket, valamint a szervezési munka gyakorlati megvalósításának vezetői oldalról tanulmányozott módszereit, megoldásait tartalmazza. E második rész a számviteli rendszerek analitikájának működési mechanizmusait, valamint a vezetői átlátó képesség megszerzéséhez és növeléséhez, a vezetői információk gyűjtéséhez szükséges szervezési és számítógépes belső ismereteket tárgyalja. A harmadik rész pedig vezetésmódszertannal foglalkozik. A Számvitel és Könyvvizsgálat 1991/11. számában a következőket olvashatjuk: A számvitel törvényi szabályozása alapjaiban változtatta meg a számviteli munka adatfeldolgozási tartalmát is. Elsősorban abban, hogy a törvény az éves beszámolót szabályozza, a szintetikus könyvelésnek és az analitikus nyilvántartásoknak a kezelését nem írja elő, formai kérdésekkel nem foglalkozik. Ezzel a törvény az éves beszámoló adatainak előállítását - tartalmi és formai szempontból egyaránt - a gazdálkodóra bízza." Könyvünkben ez a szemlélet érvényesül, azaz a nyilvánvalóan szükséges tevékenységeken felül további lehetőségek rögzítésére is sor kerül. A számviteli rendszerek bemutatása az általános jellemzők és követelmények leírása alapján a nagyvonalú információs modellel indul, azután a modellből kiindulva először a szintetizáló főkönyvi rendszer működésével foglalkozunk, majd lejjebb haladva a vertikális hierarchián az analitikus nyilvántartások (eszköz, készlet, pénzügy, munkaügy-bér, termelés-értékesítés) működési mechanizmusait ismertetjük. Nem tartalmazza könyvünk külön rendszerként a költségek elszámolásának szervezési kérdéseit, azokat beépítettük a megfelelő analitikus rendszerekbe. Minden fejezet két fő részből áll. Az első részben az adott rendszer működését írjuk le, számítógéptől függetlenül. A második rész foglalkozik a rendszerszervezés módszertanával, de ez már számítógépes szemléletű, hiszen nem szabad elfelejtenünk, a rendszer manuális működésének leírása ellenére számítógépes megvalósításban gondolkodunk. De ahhoz, hogy a számítógépes rendszerünk helyesen működjön, ismernünk kell a nyilvántartások vezetésének folyamatát is. Természetesen a különböző számviteli rendszerek számítógépre szervezéséhez a szükséges kódszámok listája nem feltétlenül teljes körű, számtalan lehetőség kínálkozik további és változatos kódszámok kidolgozásához. Az állományokhoz kapcsolódóan meg kell említenünk azt, hogy általában állományokról írunk, viszont valójában azok logikai táblák, amelyek az egyedek tárolásának fizikai eszközei. De mi maradjunk meg az állomány kifejezés mellett, hiszen úgy gondoljuk, hogy a lényeg a fontos, és nem az elnevezés, még akkor is, ha a kettő nem teljesen fedi egymást. Egy mérlegképes könyvelőnek vagy egy pénzügyi tanácsadónak úgyis a logikai összefüggésekre kell koncentrálni, és elsősorban a számviteli, szervezési oldalt kell ismerni, tehát csak másodsorban érdekes számára a számítógépes fizikai megvalósítás.