Szegedi török számadáskönyvek az 1585-1588-as és az 1670-es évekből [antikvár]

BEVEZETES A török pénzügyigazgatásban egészen a XIX. század elejéig (1826) nagy szerepe volt a szeldzsukoktól átvett arab eredetű iktá, illetve mukátaa rendszemek. Az iszlám klasszikus korszakában az Abbászida kalifák bagdadi uralkodása (749-1258) idején, valamely tartomány vagy terület adóbeszedője által befizetendő évi adó (jövedelem) megállapított összegét nevezték mukátaának.' A szeldzsuk birodalomban egy-egy terület mukátaáját nemcsak az uralkodóház valamelyik tagja vagy a birodalom magasabb rangú vezetői, hanem szolgálataik fejében a katonák is megkaphatták. Ilyenkor a rája az államnak fizetendő adót, magának a mukátaa tulajdonosnak (mukátaa száhibi) fizette. Az oszmán birodalomban ennek az anatóliai szeldzsuk katonai szervezetnek azonos mintájára jött létre később, bár más elnevezéssel a tímár-rendszer. Még a XV. századi török levéltári forrásokban is található példa arra, hogy egy-egy mukátaa tímár lett.^ A katonai szervezet kialakítása mellett a mukátaa szó mint terminus technicus a kincstári jövedelmek beszedésével kapcsolatban ereded jelentésében is átkerült a török pénzügyigazgatásba. Erre utal az is, hogy az első török krónikaírók közül Asikpasa-záde és Durszun bej az 1480-as, illetve az 1490-es években a mukátaa szót még adó és illeték (vergi ve reszim) értelemben használták.' A XV-XVI. századi török pénzügyigazgatási iratok a mukátaa szónak azt a fogalomkörét tárják elénk, amely egyformán jelenthette valamely tartományból eredő egyetlen jövedelmi ág, vagy csak egy helységből beszedendő valamennyi kincstári jövedelem összegét. Beszedését a kincstár kétféle módon eszközölhette: bizományba (emanet-be) vagy meghatározott összegért vállalkozásba (iltizam-ba) adhatta. A ritkán előforduló „emánet"-re vonatkozóan nem rendelkezünk levéltári forrásokkal, így csak annyit említhetünk meg vele kapcsolatban amit Lutfi pasa nagyvezér mondott: „a mukátaá-kat jobb emánet-be mint „iltizám-ba adni."" A mukátaá-k iltizám-mal való kezelése már jobban ismeretes. Az iltizám ügyletek alakja tulajdonképpen megbízatás alapján létrejött vállalkozás. Ugyanis valamely kincstári jövedelem beszedésére az kapott megbízatást, aki a legmagasabb összeg beszedését vállalta el és annak befizetését megfelelő kezesekkel biztosítani tudta. A megbízott személyt emin-nek „biztos"-nak, vagy emin-i műltezim-nek „megbízott vállal-kozó"-nak nevezték, A mukátaa beszedéséről rendszeres feljegyzést kellett készíteni, Frede l0kkegaard: Islamic Taxation in tlie Classic Period, Copenhagen 1950. 107, ^ T. Gökbilgin: XV-XVI, asirlarda Edirne ve pa§a livasi, val

Termékadatok

Cím: Szegedi török számadáskönyvek az 1585-1588-as és az 1670-es évekből [antikvár]

Szerző: Káldy-Nagy Gyula

Kiadó: Csongrád Megyei Levéltár

Kötés: Fűzött keménykötés

ISBN: 9637237550

Méret: 170 mm x 240 mm

Káldy-Nagy Gyula művei

Bolti készlet  

Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett 1-5 szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Vélemény: