Személyzeti marketing [antikvár]

Részlet: ELŐSZÓ A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően képzett és folyamatosan fejlesztett munkaerő a piaci versenyképességnek és a sikeres gazdasági teljesítménynek egyik kulcstényezője. Mivel a gyorsan változó piaci igényeknek és versenyképességi feltételnek megfelelően folyamatosan változni kell, felértékelődik a versenyhelyzeteket kezelni tudó „túlélési faktor" és a hatékonysági motiváció szerepe. A magas színvonalú szakmai ismeretek mellett fontossá válnak azok az új magatartásformák (gyors, rugalmas alkalmazkodás, kommunikációs készség, gyakorlatcentrikusság, kulturális érzékenység, terhelhetőség), amelyek a humán erőforrások versenyképességét meghatározzák. A témakörnek különös aktualitást adnak azok a hazai kedvezőtlen foglalkoztatási adatok is, amelyek a fiatal pályakezdő diplomások elhelyezkedési lehetőségeit jellemzik. A képzett humánerőforrások közvetítésével foglalkozó tanácsadó- és fejvadász cégek hirdetéseire többszörös túljelentkezés van, a felvételi elbeszélgetés és a személyes interjúk során azonban kiderül: a fiatal pályakezdők többségének magatartási formája, viselkedéskultúrája, prezentációs készsége és tárgyalási képessége fejlesztésre szorul, a nyelvtudást és az interaktív kommunikációs jártasságot is inkább csak a bizonyítványok rögzítik. Gyakori az is, hogy az állást kereső potenciális jelentkezők nem készülnek fel a beszélgetésre, nem kellően informáltak arról, mivel foglalkozik a cég, ahol dolgozni szeretnének. A munkanélküliként regisztrált pályakezdők és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek többsége azért marad le az állásokért folyó versenyben, mert nem tudja „eladni" magát, nem tud hatásosan kommunikálni, „nem jó a marketingje". Ezt a problémát jól kezelik az üzleti kommunikációra és a hallgatók kommunikációs képességének fejlesztésére szakosodott intézmények, üzleti iskolák, de a többi intézménynek, a munkaerő-piaci transzfer szervezeteknek, a cégeknek, a gazdasági szereplőknek is marketing szemléletű erőfeszítéseket kell tenniük, hogy hallgatóikat, alkalmazottaikat alkalmassá tegyék a sikeres, versenyképes helytállásra. A tudás és képesség kialakulása hosszan tartó folyamat, amelyet különböző HR-fej-lesztési formák alkalmazásának tudatos logikai és időrendi sorrendje jellemez. Viszont ezt a tudást is el kell tudni adni, és hitelesen kell közvetíteni a célközösségnek („ nemcsak tudni kell valamit, hanem annak interakciókban is látszania kell "). Viselkedni és közvetíteni sokféleképpen lehet, viszont az ember nemcsak cselekvésein keresztül kommunikál: a megjelenés, az öltözék, a beszéd hangneme, az alkalmazott szókincs, a választott kommunikációs forma és stílus, a mondanivaló érthetősége egyenrangú tényezőként befolyásolja a tudás hiteles közvetítésének hatékonyságát. Fontos az is, hogy a humán erőforrások és az egyén is az adott környezethez (szituációhoz) illeszkedő, helyes és megfelelő magatartási formát válasszon. Tisztában kell lennie a munkafeltételekkel és körülményekkel, azok pontos jelentésével és a rájuk vonatkozó társadalmi és közösségi elvárásokkal. Amennyiben ezekkel az ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkezik, biztos lehet abban, hogy könnyedén el tudja dönteni, mihez tartsa 9