Szociális párbeszéd új keretek között [antikvár]

E kiadvány címe is kifejezi azokat a törekvéseket, amelyek a munka világában leginkább érdekeltek - a szociális partnerek és a kormány - közös akaratát, a munkabéke hosszú távú megalapozását szolgálják. A könyv, amit a kezében tart, a szakma elismert szakembereinek, valamint a hazai és az európai szociális párbeszéd bizottságokban tevékenykedő szervezetek képviselőinek közös munkája. Összefoglaló is az elvégzettekről, amelyek az előző kötet megjelenése óta történtek. 2004-2008 - nem is egészen négy év munkáját, eredményeit, dilemmáit tekinthetjük át e kiadványban. Herczog László írása megerősíti, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok megkerülhetetlenek a hazai érdekegyeztetés rendszerében. Még akkor is igaz ez, ha nem élünk eléggé azzal a szellemi háttérrel, az ágazatok gazdasági és munkaügyi viszonyaiban való jártassággal, amellyel az a 35 ágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) rendelkezik, amelyek vállalták az önmaguk szabta feltételekkel szembenéző megmérettetést. Lux Judit beszámolója az ÁPB-k szakmai tevékenységéről, Várkonyi Julianna ismertetője a Részvételt Megállapító Bizottságban végzett munkáról igazolja ezt. A bizottságok éves munkaterve alapján, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPB) által kidolgozott és elfogadott támogatási alapelvek szerint terveznek programokat. Mátraházi István az ÁPBT alig egy éve működő Szakértői Testülete tagjaként mutatja be azt a munkát, amellyel segítik a bizottságok szakmailag minél színvonalasabb és költséghatékonyabb működését. Bérces Kamilla a hazai szabályozás útjáról ír a már-már legendás 2004-es megállapodástól, amely ma is érvényben van, a reményeink szerint hamarosan kihirdetésre kerülő - az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló - törvényig, hiszen az Országgyűlés azt nagy többséggel elfogadta. Borbély Szilvia az európai ágazati szabályok, megállapodások között segít eligazodni. Nacsa Beáta, Neumann László a kollektív szerződések erejéről ír, ami azt is jelzi, hogy az eddigieknél jóval több ágazatban lenne lehetőség kollektív szerződésre. Kovács Géza a konfliktusok megoldásának intézményét mutatja be, mintegy azt is jelezve, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok többször élhetnének a jövőben a kereteik adta lehetőséggel az ágazati konfliktusok megelőzésére, megoldására, ahogy azt a Sütőipari ÁPB tette. Beérett az az információs rendszer is, amely az ÁPB-k alakulása óta formálódik Madár Gyula közreműködésével, aki a teljes munkaügyi kapcsolatok információs rendszerét vázolja fel írásában. Ladó Mária az európai szintű párbeszéd bizottságokat mutatja be úgy, hogy napjaink legfrissebb információit is megkaphatjuk. Nehéz volt választani a sokszínű ágazati párbeszéd bizottság közül, melyek tevékenységének bemutatása példa lehet itthon és határainkon túl is.