Szolgáltatások és termékek nemzetközi marketingje [antikvár]

Részlet a könyvből: Az, hogy egy termékből a világon sokat termelnek és fogyasztanak, még nem azt jelenti, hogy nemzetközi forgalma is jelentős, ugyanis egyes termékeknek vagy árucsoportoknak nem ugyanaz az un. külkereskedelmi intenzitása. Adott árucsoport vagy termék külkereskedelem intenzitása egy egyszerű mutatóval fogható meg: világkereskedelem Külkereskedelem intenzitás (KKI)= ----------------------- világtermelés Az egyenlet jobb oldalán szereplő adatok lehetnek természetes mértékegységben megadva is, az esetek zömében azonban valutában állnak rendelkezésre. Szinte magától értendő, hogy a mutató értéke 0 és 1 között van, azaz 0ZKKIZ1. Utóbbi érték, vagy egyáltalán l-hez közeli érték akkor fordul elő, ha valamilyen természetes anyag, dolog csak egy országban található és annak az országnak a belső fogyasztása kicsi, vagy akkor, ha az adott termék előállításához szükséges tőkével és technikával csak egy ország rendelkezik, ez esetben viszont rendszerint az illető ország belső fogyasztása (felhasználása) is jelentős. Előbbire példa a gyémánt, utóbbira valamikor a számítógép volt. 0-hoz közeli a mutató az olyan termékek esetében, amelyek a világon mindenütt megtalálhatók (ezeket ubiquitás-nak nevezzük) pl. ivóvíz, és ráadásul a relatív fuvarköltségük is nagy. Előbbieken kívül a mutató számérték függ: a) Bármiféle monopólium lehetőségétől. Ha van ilyen akkor -ceteris paribus - a mutató ,nagyobb, ha nincs akkor kisebb. b) A fuvarköltség relatív nagyságától. Ez minél nagyobb, annál kisebb a mutató. c) A termék új vagy régi voltától, nyilván új termékek esetében nagy, majd fokozatosan csökken. d) A termék, vagy szolgáltatás input-igényességétől, ez minél jellemzőbb, annál nagyobb a mutató. Itt az input szót a lehető legtágabban értelmezzük. Például tankhajót - többek között - csak azért gyártanak néhány országban, mert megépítéséhez nagy, mély és szélvédett öbölre van szükség és ilyen kevés országban található. e) Az előállításnál megkövetelt optimális (minimális) üzemmérettől. Ez minél nagyobb, annál nagyobb tőkére van szükség, azaz a mutató nagyobb lesz. f) A termék fogyasztásának univerzális vagy kevésbé univerzális jellegétől. A marhahús világkereskedelem intenzitási mutatója nagyobb, minta sertésé, mivel utóbbi fogyasztása számos országban tiltott. A mutató természetesen időben is változik. Az ivóvíz nemzetközi forgalma valamikor rendkívül csekély volt, ma az ásványvíz export a világkereskedelem egyik leggyorsabban fejlődő területe. Azokat a termékeket, ahol a mutató 0, a közgazdaságtan non-tradebles-nek, magyarul külkereskedelemre alkalmatlan jószágoknak nevezi. Valamikor egyértelműen ebbe a kategóriába sorolták a szolgáltatásokat. Ezek a „termékek" csak az un. láthatatlan export