Szolgáltatások meghatározása a rendszerezés rendjében az ágazatok tartalmi meghatározásával [antikvár]

9007/1998.(SK 12.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadom az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló új Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ). Az SZJ szerkezetét ezen közlemény melléklete tartalmazza. A közleményben foglaltakat 1999. január l-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a 9025/1991. (SK. 12.) KSH közlemény, a 9019/1992. (SK. 9.) KSH közlemény és a 9003/1997. (SK. 3.) KSH közlemény érvényét veszíti. Módszertani útmutató A Szolgáltatások Jegyzéke alkalmazásához I. A SZOLGÁLTATÁSOKJEGYZÉKÉNEK CÉLJA, RENDELTETÉSE A Szolgáltatások Jegyzékének az a rendeltetése, fiogy a társadalomban és a gazdaságban végzett sokrétű szolgáltatást rendszerezze, csoportosítsa és kóddal ellássa, az egyes szolgáltatásfajták azonosítását lefietővé tegye a termelés, a forgalmazás, a felhasználás során és így biztosítsa gazdasági jellemzőik (ár, ráfordítás, eredmény stb.) statisztikai megfigyelését. A jegyzék a szolgáltatások részletes, rendszerező felsorolását tartalmazza. A rendszerezés alapját a szolgáltatást meghatározó módon jellemző szolgáltatótevékenység; maga a létrehozott hasznos eredmény; illetve a szolgáltatás igénybevételének feltételei képezik. A rendszerezés legkisebb elemei (legalsó fokozatok) általában nem konkrét egyedi szolgáltatások, hanem azok azonos nemű és jellegű csoportjai. A jegyzék statisztikai alkalmazásra készült, így más célra való felhasználás esetén erre és az alkalmazott statisztikai módszertanra, a lehetőségekre és korlátokra egyaránt tekintettel kell lenni. II. A SZOLGÁLTATÁS FOGALMA Szolgáltatás: olyan tevékenység eredménye, amely a szükségleteket jellemzően a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki; általában nem ölt anyagi-tárgyi formát, hanem a gazdasági egységek, objektumok, személyek állapotának hasznos megváltoztatásában, illetve megőrzésében nyilvánul meg. Részletesebben kifejtve: a statisztikai számbavétel szempontjából szolgáltatásnak minősül az olyan társadalmilag szervezett gazdasági tevékenység hasznos, végső eredménye, amely irányulhat a személyek, közösségek, a társadalom egésze, a gazdasági szervezetek, információk, objektumok (tárgyak, folyamatok, rendszerek) egyes jellemzőinek, így pl. - helyzetük, állapotuk, - műszaki, művészeti, kulturális színvonaluk, - információállapotuk stb. hasznos megváltoztatására, kiegészítésére, helyreállítására, megőrzésére,védelmére, képviseletére, szervezésére, irányítására, fejlesztésére, új ismeretek megszerzésére, a káros hatások megelőzésére, elhárítására, a kockázatok vállalására stb. A szolgáltatás rendszerint nem ölt anyagi-tárgyi formát, általában az jellemzi, hogy a fogyasztóval kiala- 37