Tájékoztató 1976/5. [antikvár]

Ágh Attila A TUDOMANYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ELMÉLETÉNEK MARXI ALAPVETÉSE A tudományos-technikai forradalom (TTF) problematikája - Marx természetesen nem ismerte és nem használta ezt az ujkeletU kifejezést, hanem, vagy a "termelés ujabb forradalma", a "termelés kapitalizmust meghaladó módja" terminusait alkalmazta vagy egyszerűen a kommunizmus termelési módjáról beszélt - végig vonul Marx egész munkásságán. Ezt azért szükséges már bevezetőben hangsúlyozni, mert a TTF elméletének "felfedezése" a hatvanas években a Grundrissében azt a látszatot szülte, hogy Marx csak ebben a müvében foglalkozott a termelés uj forradalmának kérdésével, s ezzel a TTF problematikája - amelynek a lényege Marxnál mindvégig a szubjektív termelőerő forradalma, a termelés "antropologizálása" - nem mutatkozott meg szerves egységében a marxi kommunizmuselmélettel. Voltaképpen azonban a TTF marxi elmélete nemcsak elszakíthatatlan a kommunizmus marxi elméletétől, hanem egy része, meghatározott aspektusa annak, s ezért a TTF összes technicista értelmezései, a termelőeszközök (automatizáció-kiberneti-záció) forradalmára való redukálása szükségképp a marxi kommunizmuselmélet eltorzitására is vezetnek. A TTF marxi koncepcióját tehát fejlődésében és Marx egész munkásságával való lényegi összefüggésében akarjuk felvázolni. Ebből a megközelitésből ^ azonban azonnal kitűnik az is, hogy a marxi elmélet nei^lőzmények nél^li, hanem e vonatkozásban is, mint általában, dialektikus'tagadása, szinleHzálá-sa a korábbi törekvéseknek. Márpedig az embernek a közvetlen termelésből való kilépésének gondolata már a klasszikus görögségben felmerül, Arisztotelész egyértelműen meg is fogalmazza, mint az önmaguktól mozgó szerszámok "vízióját" (Politika, Bp, 1969. 85.), s az újkor története pedig különösen bővelkedik tudományos és technikai utópiákban, Az._automatizáció etve a 19. század elején olyan határozott kontúrokat öltött^, hogy Hegel is felvillantja az ember közvetlen termelésből való kilépésének arisztotelészi vizióját: az ember.^fél^ , V^ reáll-és helyébe lép a gép Qogfilozófia 198, §). Talán még jelentősebb az a - ugyancsak az egész emberi gondolkodás történetén végig követhető -gondolat, hogy a jövő társadalmát a .Judon^y mint hatalom alakítja ki, A korai scientista utópiák után az utópista szocializmus a "munka megszervezését" törekedett tudományos alapokra helyezni, kortársa, a klasszikus német filozófia, s jelesül ismét csak íHegel, viszont a tudományt ugy fogta fel, mint - 7 -