Bővebb ismertető
AZ AGITÁTORKÉPZŐ ISKOLÁRÓLAz Agitátorképző Iskola 1919. áprilisától 1919. juliusának második feléig működött.Az előadók között szerepeltek Alpári Gyula (egy előadással), Bolgár Elek (négy előadással), Nyisztor György (egy előadással), Rákos Ferenc (egy előadással), Polányi Károly (egy előadással), Révai József (két előadással), Riesz István (két előadással), Rónai Zoltán (négy előadással), Rudas László (két előadással) és Varga Jenő (kilenc előadással).A hallgatókat a párttitkárság jelölte, akik "katonai fegyelemben" egésznapos foglalkozásokon, később pedig bentlakásos rendszerben tanultak (öthetenként váltakoztak a mintegy 50-es csoportok). Az előadásokat szemináriumokon beszélték meg.Az előadók túlnyomó többségének kimagasló tudományos felkészültsége Jóvoltából ezek az előadások nemcsak az 1919-es marxizmus-oktatás probléma-tikájába nyújtanak betekintést, de a korabeli marxizmust is reprezentálják (legalábbis annak magyarországi vetületét); jellegzetes vonásaiban elénk tárják az akkor alig féléves pártunk elméleti tudatát. Ezek az előadások átfogják a korabeli társadalom politikai, gazdasági és kulturális életét. Tartalmi szempontból az Agitátorképző Iskolán tanitott anyag az előadásoknak nem véletlenszerűen egymás mellé került halmaza volt. Hogy az egységes világkép kialakítására tudatosan törekedtek, erről tanúskodik már az egyik kurzus megnyitóján Rudas László részéről felvázolt terv. Miért tart például Varga Jenő előadásokat a kapitalizmus gazdasági tanairól? "Mert a marxizmus lényege, alaptanitása éppen az, hogy az egész társadalom azon épül fel, hogyan termelnek benne az emberek. Az előadások első része tehát gazdasági, megmutatja azt az alépitményt, amelyre a kapitalizmus egész társadalma felépül." Miért foglalkozik másrészt Varjas Sándor az újkori politikai történettel és különösen a XIX. század történetével? "Ahogy az emberek napi harcaikat vivják, a napi politikát csinálják, az egy bizonyos idő múlva, s múltra visszatekintve történelemnek tűnik fel, elmúlt történésnek és ez a történelem felépül éppen erre a gazdasági körülményre Ezeknek a XIX. századbeli forradalmaknak az a lényeges ismertetőjegyük, hogy ott már a proletár harcolt a burzsoáziával." Ha nem is ilyen alapvető alkotórészekként, de a többi tervezett előadást is: az imperializmusról, a szakszervezeti mozgalomról, a pártról, a III. Internacionaléról stb. igyekeznek egy ösz-szefüggő egészben elhelyezni.