Tájékoztató 1980/5. [antikvár]

Szif'Pli József A TUDOMÁNY SZELLEMI TERMELÉSE ÉS A TÁRSADALOM ANYAGI TERMELÉSE* A tudomány mint társadalmi tudatforma és intézmény komplex jellege Bármily szívós Is a tudományos szellemi termelé§(jgj[ákorlattól elsza-líítotT^ntemplativ magatartásként, a túlvilágba helyezett örök igázságók*"" ökc'éfiC^ ráó1íö3álkózáS~s"ar'm^ kutatásként való felfogása, amely a filozófiában a platóni objektív idealizmus ezoterizmusával indul útjára, de még egy olyan modern, lényegileg materialista és a gyakorlat felé fordult gondolkodó világképét is befolyásolja, mint amilyen Spinoza volt, aki az "amor deiftrttf llectualis"-ban, .gszemléleti mozzanatban jelöli meg a vég-só' íReg.femer^ és magatartá€,éi^gket, r.zért a tudomány történeti gyakorlata mást mutaC^minTTíontem^ativ elmélete, noha ebben a gyakorlatban megtaláljuk majd illuzórikus, égiesitett felfogásának reális földi mozzanatait is. Hiszen csodálkozni a furcsaságokon, az excentrikuson, a "csodálatoson" szoktak, az antik paradoxográphiai irodalom, vagy».a.j)szeudo-arisztotelészi Mirabilia tanúsága szerint, viszont gjtudomán^, ,.tőleg kezdeti formáiban, a statisztikailag Llterjedtben^ a .gyakoriban,, mindennaposban, ismétló'dőben és általánosban ver__ gyöke re tr _ ' Minthogy azonban T"tudómány fölöttébb'bonyo^ult és összetett társadalmi tudatforma, amelyet eszméiben és dntézményeá formáiban egyaránt a társadalom anyagi létének és ideológiájának más-más oldala határoz meg döntó' módon, innen és tul azon, hogy relativ önfejló'dése nem hagyható figyelmen kivül, éppen a megismerés fejTodés^neY korábban adott jellemzése értelmében, azért vizsgáljuk meg közelebbró'l is ezt a prpbréniatikát. Mégpedig a tudomány marxizmus eló'tti prototípusát, a terpfészettudományt állit-^l, va.4z_^l^rbe. Látjuk majd, hogy,.a--VTlfgne^i kér4esi~irvaTlás vSgy~a filozófia igy is megjelenik, merfa világegész kérdései tudományos vagy tudományellenes formában szükségteppen_iíglgj.á!tszanak a szaktudományos elméletek alakulásába. A Jtudomány-és a fermelő^ viszonyának, valamint a tudomány ésa társadalmi termelési viszonyok^' jelésüraz osztályvi-j össze függése k viz sgHa t át," "TTSfHaTáirnii'^ejíed é s antik, illetve | újkorig tőkés szakaszára korlátozzuk, hiszen a szocializmus és a tudomány ' "Viszonyának tárgyalása már feltételezi annak a forradalmi fordulatnak a megértését, amelyet a marxista-leninista világnézet megteremtése jelentett a filozófia és általában a tudományos gondolkodás fejló'désében.