Tájékoztató 1983/2. [antikvár]

Domonkos AnnaMARX KORAI ÍRÁSAINAK POLITIKAI TARTALMÁRÓLA marxista szakirodalomban meglehetősen nagy tarkaság uralkodik a pályakezdő Marx politikai állásfoglalásának, korai müvei politikai tartalmának megitélésében. Abban általában egyetértés van, hogy Marx (és ho/,-zá hasonlóan Engels^) első írásai objektíve polgári osztályálláspontpt tükröznek. Ez azonban igy tul általános meghatározás, ezért valamennyi szerző törekszik pontosabban kijelölni Marx helyét a különböző polgári politik.ú irányzatok között. Ebben azután már egymástól eltérő nézetekkel, sőt vitákkal találkozunk.A Marx-kutatók tölabsége (például: T. Ojzerman, G. Mende, O. Finger, W. Schneider, R. Merkel, B. Caagín, W. Tuchscheerer, a Marx és Engels életrajz szerzői^ stb.) - Marx korai írásainak kezdettől fogva forradalmi demokratikus tartalmat tulajdonit. Ojzerman például a következőket írja: "Az ifjú hegei ián us mozgalomban Marx és Engels kezdettől fogva forradalmi demokratákként (kiemelés: D. A.) vesznek részt. Ezek a szerzői? Marx politikai nézeteinek alakulását legfeljebb a kommunizmus irányába történő fejlődésként ábrázolják már a "Rheinische Zeitung" - periódusban - Schneider szerint például "már aRheínische Zeitung-nál megkezdődött Marx fejlődése a forradalmi demokratizmustól a kommunizmus irányába"."^ Tuchscheerer igy fogalmaz: "Marx a Rheinische Zeitungszerkesztésének idején kezdett áttérni az idealizmusról a materializmusra, a forradalmi demokratizmusról a kommunizmusra. Ojzerman egyik megfogalmazása alapján ugyan arra is gondolhatnánk, hogy fenti megállapítását csak az 1842-es írásokra vonatkoztatja: "Első publicisztikai müveikben - irja - Marx és Engels mint forradalmi demokraták mutatkoznak be." Később azonban kiderül, hogy szerinte már az 1840-bon irt doktori disszertáció azt tanúsítja, hogy Marx sajátos helyet foglal el az ifjuhegeliánus mozgalomban, amit nemcsak forradalmi demokratikus álláspontja (kiemelés: D. A.) m^aráz, hanem az öntudat - lét viszonyának mélyebb felfogása is.""^Kissé árnyaltabban közelíti meg a problémát Ny. Lapin, amikor Marx doktori disszertációját ugy jellemzi, mint amely késóTsbi "forradalmi