Bővebb ismertető
Előszó
Az integrációs folyamat előrehaladása és az 1998-ban várhatóan meginduló EU csatlakozási tárgyalások során alapvető és nélkülözhetetlen követelményt jelent, hogy Magyarországra, valamint az EU jelenlegi 15 tagországára vonatkozóan sokrétű, friss és objektív információk álljanak rendelkezésünkre. Ezek az információk orientációs alapot és érvanyagot szolgáltathatnak a tárgyalásokon résztvevő hivatalos hazai képviselők és a munkájukat támogató háttérszakértők részére, de egyben minden, a téma iránt érdeklődő állampolgár számára hasznosíthatóak lehetnek.
E célt tűzi ki maga elé ez a - megítélésünk szerint - hiánypótló kiadvány, amely nagyszámú, a legfrissebb hazai és külföldi kiadványra és adatra támaszkodva, az aktuálpolitikai értékelés tudatos kerülésével, módszertanilag is igényesen foglalja össze Magyarország és az EU tagországok gazdasági és társadalmai adatait. A tanulmánnyal egy időben jelenik meg egy hasonló, Magyarország és a CEFTA országok adatait összehasonlító másik tanulmány is, amely szintén hasznos lehet az e tanulmány iránt érdeklődő olvasó számára. A tanulmány a hazánk és az EU fejlettségi színvonala eltéréseinek kimutatása után kitér a demográfiai helyzetre és annak tendenciáira, majd az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés helyzetére. Az adatok rávilágítanak arra, hogy az EU országok általában prioritásként, a gazdaságpolitika portfoliójában meglévő kiemelt értékként kezelik a kutatást, a fejlesztést és az innovációt.
A tanulmány a reálszféra működését a mikroszférán és a hitelállományok kimutatásán keresztül közelíti meg, majd részletesen tárgyalja az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem helyzetét. Fontos makrogazdasági adatokat foglal össze az inflációról, a tőkepiacok helyzetéről, a külföldi befektetésekről, a költségvetési egyenlegről és az államadósságról; az utóbbiak esetében nemcsak az EU tagországokkal, hanem a közép- és kelet-európai országokkal is összehasonlítva a hazai helyzetet. A függelék friss összeállítást közöl Magyarország 1995-1997. I. negyedév között lezajlott gazdasági fejlődéséről, ennek számos mutatójáról.
Meggyőződésünk, hogy a tanulmány széleskörű hasznosításra alkalmas, amely kiterjedhet minden olyan területre, ahol a kelet-európai és ezen belül a magyar fejlődés megismertetése és megértése alapvető feladat, továbbá azokra a magyar kormányzati szervezetekre és tudományos testületekre, ahol a magyar gazdaságpolitika formálása történik.
Budapest, 1997. július
Nyiri Lajos ügyvezető elnök
OMFB