Társadalmi Szemle 1982. április [antikvár]

ZSUFFA ERVIN:A mezőgazdasági nagyüzemek differenciált fejlődéseMa már a gyakorlatban is elfogadott vélemény, hogy az eltérő ütemű fejlődés és az ennek nyomán tapasztalható differenciáltság a gazdasági élet természetes jelensége. E témakör a mezőgazdaságban mégis sok vitát vált ki, s ez érthető: a probléma bonyolult, ellentmondásos. Ennek tulajdonítható, hogy még olyan egyszerűnek látszó kérdésekben sincs egyetértés, hogy nőtt vagy csökkent-e a differenciáltság. A feszültségek ismétlődő jelentkezése miatt, azok feloldására újabb intézkedések kidolgozása elkerülhetetlen, hiszen állandóan változó jelenségről van szó.Növekedett-e a mezőgazdaságban a differenciáltság?Határozott választ adni e gyakran feltett kérdésre nem lehet, mert a megfogalmazása is pontatlan. A korrekt felelethez tudni kell, milyen közgazdasági kategóriáról van szó. Ha viszont így közelítjük meg a témát, akkor nagyon eltérő válaszokat adhatunk.Egyértelmű például, hogy a termelés színvonalában vagy méreteiben növekedtek a különbségek. Meg sem lepődünk, ha azt halljuk, hogy egy gazdaságban a termelési érték milliárdos nagyságrendű, ugyanakkor sok szövetkezetben ma is millió forint a reális lépték. A termeléssel együtt a gazdaságok jövedelmében is nőtt a differenciáltság. A legerősebbek 100 millió forintban számolják az eredményt, ugyanakkor 151 szövetkezet 1980-ban kénytelen volt üresen hagyni a mérlegnek ezt a rovatát. Figyelemre méltó viszont, hogy a személyes jövedelmekben bár igen kis mértékben, de közeledés mutatható ki. Ezt jelzi, hogy az alacsony" jövedelem-színvonalú kategóriába tartozó szövetkezetekben az egy főre jutó személyes jövedelem 1976 és 1980 között 126,1 százalékkal, a magas" jövedelem-színvonalat elérő közös gazdaságokban 123,9 százalékkal növekedett.1 Részletesebb vizsgálat .is megerősíti ezt a megállapítást. Az alacsonyabb jövedelemszinttől felfelé haladva ugyanis következetesen csökken a személyes jövedelem növekedési üteme.Érdekes, hogy a hatékonyságot kifejező egyik mutató a 100 forint költségre jutó eredmény 1976 és 1980 között ugyancsak mérsékelt közeledést mutat. Az alacsony" jövedelmű csoport részaránya 33,3 százalékról 30 száza-1 A MÉM STAGEK feldolgozása alapján, azok a szövetkezetek kerültek az alacsony" kategóriába, amelyek 100 forint költséggel 6 forint vagy annál kevesebb eredményt értek el. Közepesnek" tekinthetjük a 6,1012 forint eredményt realizáló gazdaságokat, a magas" jövedelmű csoportba tartozóiknak pedig 100 fontat költséggel 12,10 forint vagy ennél több volt a mérleg szerinti eredménye. A következőkben ha a módszer nincs feltüntetve ezt a csoportosítást alkalmazom.