Társadalmi Szemle 1996. május [antikvár]

MATOLCSY GYÖRGY Gazdasági és társadalmi sokkterápiák 1990 és 1995 között Magyarországon A gazdasági sokkterápia 1990-94 között Magyarország 1990-től sokkterápiát alkalmazott. Gazdasági sokkterápia alatt azt értjük, ha egy kormány nem csupán közvetíti, esetleg mérsékli, hanem erősíti a gazdaság szereplőinek váltási kényszerét olyan feltételek között, amikor a nemzeti gazdaság külső környezetének alapvető megváltozása miatt azok radikális alkalmazkodásra kényszerülnek. 1990 ilyen radikális alkalmazkodási kényszert hozott a magyar gazdaság szereplői számára a külső környezet felől, mert a keleti piacok összeomlottak és piacváltási kényszer lépett fel, amelyet erősített a politikai rendszerváltozás szintén külsőnek tekinthető kihívása és váltási kényszere. Érdekes módon azonban ennek egyes elemei már korábban is megjelentek így 1987-ben már csökkenneka reálbérek s ugyan 1988-ban kismértékben növekednek, de 1989-től újból folyamatos és meredek csökkenést tapasztalunk. 1991-93 között tovább folytatódik a reálbérek csökkenése az 1990-91-es időszaknál valamivel kisebb mértékben Az 1994-es év számít kivételnek amikor 25%-os nominál béremelés történt, miközben a fogyasztói árindex 18%-kal emelkedett, így 7%-os reálbér-növekedés volt. Ez a kivételes év csak a reálbérek alakulásábanjelent törést, mert a fogyasztás 0,7%-kal emelkedett csak, azaz a reálbérek növekedésének mintegy 10%-a jelentkezett fogyasztásnövekedésben. Itt már egy új trendnek vagyunk tanúi, amikor a lakosság és a vállalkozások a növeh'ő jövedelmet nem fogyasztásra költik, hanem azokból megtakarítás és beruházás keletkezik. 1995-ben azonban visszatér a korábbi reálbércsökkenés, ennek mértéke 10-11%, amely az 1994-es év 7%-os növekedését megsemmisítve lényegében beállítja az 1987-től trendszerűen érvényesülő csökkenő reálbér-színvonalat. Ha ugyanis az 1987-1995 közötti évek reálbérszintjének alakulását trendvonallal kötjük össze, akkor azt látjuk hogy az 1987. évi reálbérszintet 100%-nak véve 1995 végén a reálbérek szintje 80%-ot ért el, és a trendvonal egy lineáris csökkenést mutat. Ettől a trendvonaltól felfele tér el az 1988-as és az 1994-es év, e két évet leszámítva a trendvonal nyílegyenesen mutat lefelé. Érdekes összehasonlítást kínál a GDP és a reálbérindex változása 1986 és 1995 között. Míg a reálbérindex az 1986-os stagnálás után 1987-től trendszerűen és lineárisan lefelé tart, addig a GDP alakulása egy görbét ír le, amelyik nagyjából a szinuszgörbére hasonlít. A GDP felfele ívelő részét az 1986-1989 közötti időszak jelenti, azonban három év alatt is csak mintegy 6%-kal bővült a hazai össztermék. 1989-től megindul a göibe lefelé, 1989-ben még csak enyhén, majd 1990-től meredeken csökken a hazai gazdasági teljesítmény. 1991-1993 között a csökkenés tovább tart, és 1993 végén eléri a görbe mélypontját. Ekkor az 1986. évi 100%-os GDP-tömeghez képest a hazai össztermék 87%-ot mutat. 1993 második felében megindul az ipari növekedés, majd 1994-től a gazdaság egészére átterjed, és mintegy 3%-os GDP-növeke-