Bővebb ismertető
ElőszóÚgy tartják, hogy a hagyományok megőrzése rendkívül fontos, illetve hogy az igazán jó dolgokhoz idő kell. Most megjelenő tanulmánykötetünk esetében mindkét említett körülmény fennáll: a Társadalomtudományi Karon 2007 óta az évente megjelenő Társadalmi tanulmányok kötet lassan tradícióvá válik, továbbá minden alkalommal a szerzők és a szerkesztők lelkiismeretes, körültekintő, és éppen ezért időigényes munkáját kívánja.Az idén immár ötödik alkalommal kiadott kötet szerkezetét ismét jelentősen átalakítottuk az előző évekhez képest, hiszen a Kar felépítésében is sok változás történt: a négy Intézet helyett mára hat működik, így nehezebb biztosítani a szerteágazó szakstruktúra reprezentatív megjelentetését a kötet nyolc dolgozatának témájában. A tanulmányok kiválasztásánál a változatosságra, illetve a Kar sokszínűségének megjelenítésére egyaránt törekedtünk.Fazekas Ágnes Sarolta szociálpolitikai témájú dolgozatában a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzetét mutatja be, valamint egy magyar és egy német felsőoktatási intézményben működő esélyegyenlőségi rendszer összehasonlításával a két ország jogi és szervezeti rendszere közötti különbségeket tárja fel.Ezután Schneider Kata a kulturális antropológia módszereivel kutatja és elemzi a hiedelmekben, babonákban megjelenő boszorkányalakokat, s egy templomi boszorkányhívő közösség életébe betekintést engedve újfajta nézőpontból láttatja a varázslás, a hit, a spiritualitás és a nőiség kérdéseit. A kulturális antropológia fejezetében található még Vancsó Anna tanulmánya, amelyben a magyar szerzetesrendek átalakulásának folyamatát vizsgálja, illetve egy esettanulmányban mutatja be a Pasaréti Ferences Rendház szerzetesnövendékeinek szemléletmódját.A következő dolgozatban Bezsenyi Tamás az 1960-as évek magyar nagyjátékfilmjeiben megjelenő műszaki értelmiségi hőstípust elemzi, akik a szocializmus minőségi reformját reprezentálták: termelési hősként" egyre hatékonyabb megoldásokat kerestek, s így érvényesülésük sosem lehetett maradéktalan.Német Erzsébet Anita a szociálpszichológia rejtelmeiben elmélyülve vázolja fel a hazai cigányság helyzetét: hogyan élik meg saját származásukat,