Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon [antikvár]

ELÖSZÖ E kötet 16 tanulmánya hazánk társadalmi-területi egyenlőtlenségeit vizsgálja - a politikai és gazdasági átmenet kezdetén. Az átmenet politológiai és közgazdasági irodalma gazdag - tudomásunk szerint azonban még nem került sor a politikai és gazdasági változások térbeli dimenzióinak átfogó bemutatására. Ez a térbeli dimenzió - ahogyan a korábbi mindenható állam szorítása enyhül - egyre erősödő hatású, s már a közvélemény által is ismert, hogy a válságjelenségek - vagy a gazdasági dinamizmus jelei - földrajzi szempontból igen egyenlőtlenül jelentkeznek az országban. Ez annyit jelent, hogy a magyar állampolgár a rendszerváltozást nagyon különbözően éli meg az ország különböző régióiban. Egyéni sorsa foglalkozásán, iskolázottságán, képességein kívül attól is függ, hogy hol él - a lakóhely megváltoztatására pedig csak kevesen képesek. Az ország térproblémáinak átfogó vizsgálatára viszonylag ritkán került sor. Az elmúlt másfél évtizedből mindössze négy ilyen kötetet jegyezhetünk fel: Enyedi György (szerk.): A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái (Akadémiai Kiadó, 1976), Zoltán Zoltán (szerk.): Telephelyválasztás (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980), Bartke István (szerk.): A területfejlesztési politika Magyarországon (Akadémiai Kiadó, 1985) és Rechnitzer János (szerk.): Vonzáskörzetek-agglomerációk 11 (Akadémiai Kiadó, 1985). Részben a regionális gazdasági különbségekkel foglalkozott a több kiadást is megért Magyarország gazdasági földrajza (szerk. Bernát T., első kiadás, Tankönyvkiadó, 1969). Ezek közös jellemvonása, hogy mindenekelőtt a szűken értelmezett gazdaság - a termelés - földrajzi egyenlőtlenségeit vizsgálták. Ez a könyv bővebb tematikájú: a társadalmi tevékenységek széles körét öleli fel. Az „egyenlőtlenséget" öimiagában sem jónak, sem rossznak nem tartja. Természetesnek fogja fel, hogy a társadalom működése térben egyenlőtlen, és ennek az egyenlőtlenségnek számos eleme van. A legtöbb tanul-