Teremtsd újra az életed! [antikvár]

Előszó ÉLETÜNK ÉS ÖNMAGUNK ÚJRATEREMTÉSE MINT TÉMA mindig is közel állt a szívemhez. Huszonegy évesen még kétkezi munkásként dolgoztam építkezéseken. Mindennap hajnali ötkor keltem, hogy három átszállással végre odaérjek a munkahelyemre, ahol aztán egész álló nap építési anyagokat hordtam egyik helyről a másikra. Egy hideg téli reggelen történt, hogy rájöttem valamire. Valamire, amitől aztán gyökerestől megváltozott az életem. Rádöbbentem, hogy felelős vagyok. Pontosabban egyedül én vagyok felelős önmagamért, és mindenért, ami történik velem. Ott üldögéltem a minigarzonomban, amikor egy százas villanykörte erejével világosodott meg előttem a gondolat. Képzeld csak el! Rájöttem, hogy felelős vagyok az életemért. Azaz egyedül rajtam múlik, hogy attól a naptól kezdve mit érek el. Helyettem senki nem fog megtenni semmit. Egyes-egyedül rajtam múlik minden. Abban a pillanatban elhatároztam, hogy múltamat magam mögött hagyva újrateremtem önmagamat. Ez volt életemben az első alkalom. Megpróbáltam a lehető leghosszabb időtávon gondolkodni, és így tettem fel magamnak a kérdést: „Mit akarok kezdeni az életemmel? Úgy igazából." Természetesen én is azt akartam elérni, amit mindenki más: munkát, amit szeretek és jól is fizet, boldog emberi kapcsolatokat, jó egészséget, és hogy végül anyagilag független legyek. Máig emlékszem, minden ebédszünetem azzal telt, hogy rohantam a közeli könyvesboltba, beszerezni a számomra hasznosnak vélt ol- 5