Tudás, növekedés és globalizáció [antikvár]

A tudásalapú társadalom, gazdaság vagy fejlődés fogalmát egyre gyakrabban használják a mindennapi életben, de ritkán gondolják végig ennek értelmét. A felületes és kritikátlan szóhasználat nyomán sajnos a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy a tudásalapú fejlődés sok más lényeges követelményhez hasonlóan az elcsépelt jelszavak lomtárába kerüljön. Az OECD egyik dokumentuma a tudáslapú gazdaságot olyannak tekinti, amelyik „közvetlenül a tudás és az információ termelésén és elosztásán alapul".1 Azonban minden gazdasági tevékenység az emberiség eddigi történetében tulajdonképpen valamilyen tudásra és információra épült. A XXI. század elején e téren is jelentős minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg. Különösen a következőkre hívom fel a figyelmet: * A tudomány közvetlen termelési tényezővé vált, s az emberiség eddigi történetében élt és működő tudósok 95 százaléka ma él és dolgozik. * Hatalmas tömegű ismeret és a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából hasznos tudás halmozódott fel a természetről, a társadalomról és az emberről. * Az információs forradalom nemcsak lehetővé, hanem gyorsabbá cs olcsóbbá is tette az új ismeretek összegyűjtését, tárolását, feldolgozását és terjesztését. * Az új ismeretek növekvő hányada a nagy vállalatok „magántulajdona", s ugyancsak üzleti vállalkozás a modern elektronikus információs hálózatok túlnyomó része is. * A hagyományos iskolarendszer képtelen a növekvő volumenű tudástömeg átadására. Új típusú munkamegosztás alakul ki az oktatási rendszer különböző szintjei között. A tömegméretűvé váló felsőoktatás ennek egyik szükséges láncszeme. * A régi szakismeretek mind gyorsabban avulnak el; új szakmák tömegei jelennek meg, és a régiek is átalakulnak. * A tudományos és technikai fejlődés állandóan új iparágakat, új szolgáltatásokat szül, s átalakítja a hagyományos tevékenységeket minden szektorban. * Az államok és a vállalatok innovációs képessége a nemzetközi verseny igen fontos tényezője lett. * A tudásalapú fejlődés átalakítja az állam működését is, a hadviseléstől az adminisztrációig.