Bővebb ismertető
Volt könyvtári példány. A fedlap mentén kissé sérült a ragasztás.
A mesterséges intelligencia (MI) kutatások célja intelligens számítógépes rendszerek kifejlesztése. Egy MI program olyan módon oldja meg a problémákat, olyan viselkedést mutat, amit emberek esetében intelligensnek neveznénk. Az MI olyan problémákkal foglalkozik, amelyek általában nem oldhatók meg előre rögzíthető megoldási lépésekkel, amelyek megoldásában szerepet kap a próbálkozás, az intuíció, az emberi szakértelem. Ilyen problémák pl. a sakkozás, matematikai tételek bebizonyítása, fordítás egyik nyelvről a másikra, alakzatok és emberi beszéd felismerése, orvosi diagnózis és terápia kidolgozása stb. Az MI kutatások köre állandóan változik; ezt a viszonylagos jelleget fejezi ki a következő meghatározás ([Rich,91]): "Az MI olyan problémák számítógépes megoldásával foglalkozik, amelyek megoldásában jelenleg az emberek a jobbak." Az MI szempontjából az emberi problémamegoldás jellemzése: - hatékony probléma-megoldási képesség bonyolult, alternatív lehetőségekkel rendelkező problémák esetén is; - kommunikációs képesség, amely a következő módon nyilvánulhat meg: = természetes nyelvű kommunikáció a környezettel (mimikával stb. támogatva), = magyarázatadási, indoklási képesség: a külvilág számára feltett kérdések megmagyarázása, a megoldások érthető - és elfogadható - indoklása, = érzékelési képesség és az ehhez kapcsolódó környezet-manipulációs képesség; - bizonytalan szituációk kezelése: = nem-teljeskörű, zajos, bizonytalan adatok kezelése, = homályos, bizonytalan kimenetelű következtetések elvégzése; - kivételek kezelésének képessége; - tanulás képessége (mint a környezethez való, magas szintű alkalmazkodás): korábbi tapasztalatok alapján az ismeretanyag bővítése, a problémamegoldási készség növelése. Ilyen bonyolult probléma-megoldási viselkedés egészének vagy egyes elemeinek kutatását és számítógéppel történő megvalósítását tűzték ki célul az 50-es évek közepén beindult mesterséges intelligencia kutatások. A kutatók a gondolkodás bonyolult folyamatának utánzása céljából először olyan általános problémamegoldó módszereket kerestek, amelyek problémák széles körének megoldására képesek, és e módszereket általános célú programok kifejlesztésénél alkalmazták. A legismertebb ilyen rendszer a GPS (General Problem Solver); ez a megoldáshoz vezető utak vakon történő bejárásával dolgozott, amely nagyméretű, bonyolult feladatok esetén ún. kombinatorikus robbanást idézett elő.