Útba esett jövet-menet... [antikvár]

Tisztelt Olvasó! Kedves Érdeklődő! „Útba esik jövet-menet, a takarékszövetkezet", így hullámzik a sok évtizedes reklámszöveg. Önálló dallama van, ám mégis kissé suta a ritmusa. Pont olyan, mint a hazai szövetkezeti hitelintézetekről alkotott általános kép. A közkeletű elnevezés - a TAKSZOV - is ezt erősíti, hiszen szigorúan rövidít, egyben kedveskedő. Van benne valami bensőséges, valami szeretetre méltó. A vidéki emberek - az utóbbi húsz évben főként az idősebbek - mindig is a magukénak érezték. Az „Útba esett jövet-menet / cím egy több mint 60 éves korszak lezárására utal. Könyvünk nem lektorált történelmi munka, de nem is pénzügyi tárgyú kiadvány, hanem egy hitelesnek szánt, ám érzelmekkel telített emlékezet-gyűjtemény a magyarországi takarékszövetkezetek elmúlt hatvan évéről. Ami egyben a „vidék" térben és időben igencsak eltérő fejlődését is jól tükrözi. Arról a hat évtizedről, ami hozott gyors és nagyarányú felemelkedést, majd lassú és néha fájdalmas átalakulást a hazai szövetkezés életében. Igaz, hogy a Tolna megyei eseményeket vettük alapul a Hungária Takarék fejlődésén keresztül, de - vélhetően - nagyon hasonló úton ment végig a többi vidéki szövetkezeti pénzintézet is. A régi közhely esetünkben is igaz: minden elmúlásban ott van a jövő kezdete! Ma már tudjuk, hogy a takarékszövetkezeti működési forma megszűnését követően 2020-tól modernebbnek vélt formában, kiterjedtebb gazdasági alapokra építve folytatjuk a munkánkat, egységes banki szervezetben. Ugyanakkor nagyon bízom benne, hogy a megújuló keretek között újabb 60 évig el tudjuk látni az alapító atyáink által ránk hagyott takarékszövetkezeti küldetést, vagyis a „vidék" felelős pénzügyi szolgálatát!