Bővebb ismertető
ElőszóAz üzletkötői gyakorlati képzés számára készült új típusú jegyzet alapvető ismereteket nyújt a hallgatók részére az egyes külkereskedelmi szerződésfajták létrehozásának konkrét gyakorlati kérdéseiről.Minden külkereskedelmi ügylet létrehozását a termék jellege és természete, a konkrét piaci körülmények, a vevők igényei, a külföldi szereplök országkörnyezetének szokásai, állami szabályozása stb. befolyásolja. Ebből következik, hogy az adott szerződésminták és gyakorlati feladatok csak alapvető ismereteket nyújtanak és gondolatébresztőként szolgálnak. Bízunk abban, hogy a jegyzetből elsajátított ismereteket a munkájuk során a helyszínen felmerült igényekkel ki fogják egészíteni, és hasznosan fogják alkalmazni a kettőt együtt.Külön ki kell emelni a bemutatott akkreditívmintát. A fejlett gazdaságokban a külkereskedelem szereplői igyekeznek a kereskedelemtechnikai kérdéseket a lehető legáttekinthetőbben megfogalmazni és alkalmazni. Ebből a szempontból hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt mintegy 25 évben főleg a nyugat-európai országok. A szerződések nyelvezete is sokkal egyszerűbb és áttekinthetőbb.A magyar export hagyományos területein - arab országok, afrikai és dél-amerikai államok, India, Indonézia stb. - még most is jellemzőek a bonyolultan megfogalmazott szerződések, akkreditívek. Ezeken a földrajzi területeken a magyar exportőrök az elmúlt években hatalmas piacvesztést szenvedtek el, de ma már több intézmény meghirdette az elvesztett piacok visszaszerzésének támogatását. Ebből adódóan indokolt, hogy a hallgató ilyen típusú okmánnyal is megismerkedjék. A bemutatott akkreditívet érdemes összehasonlítani az Okmánytár"-ban szereplő és SWIFT-ten megnyitott akkreditívvel, és a különbség érzékelhető, bár mindkettő az UPC No. 500 szokványon alapul.Budapest, 1997. márciusA szerző